EBH/364/2011

EBH/364/2011

 

Az eljárás egy roma házaspár kérelme alapján indult. A Kérelmezők panaszukban előadták,  hogy a helyi önkormányzat által biztosított szociális bérlakásban élnek, amelyet az  önkormányzat 2003-ban felajánlott a férjnek megvételre. Csak amikor a bank elutasította a  férj hitelkérelmét, derült ki, hogy az ingatlan az önkormányzat törzsvagyonához tartozik –  alapfeladat ellátásához szükséges ingatlan része – és ekként forgalomképtelen, arra érvényes  adásvételi szerződést kötni nem lehet. A panaszosok előadták, hogy az azóta eltelt években az  önkormányzattól számos ígéretet kaptak a jogi helyzet megnyugtató rendezésére, de eddig  nem született valós megoldás az ügyben, álláspontjuk szerint a polgármester célja az, hogy a  bérleti szerződés lejártával őket gyermekeikkel együtt kitegye a lakásból

 

A hatóság az ügyben nyilatkozattételre hívta fel az érintett önkormányzatot. Az önkormányzat  előadta, hogy a lakás forgalomképtelen ingatlan része, amely ingatlan a helyi építési  szabályzat rendelkezései alapján nem megosztható, mert a telek nagysága nem érné el az  abban előírt legkisebb méretet. Ennek okán az ingatlan társasházzá alakítása jelenthet  megoldást arra, hogy a lakás a Kérelmezők tulajdonába kerüljön. Ezt az eljárást az  önkormányzat előkészítette, ám társasház bejegyzése hosszadalmas folyamat, amelyet  hátráltat az is, hogy az önkormányzat részéről képviselői-testületi döntésekhez kötött, illetve,  hogy az önkormányzat jogi ügyeinek vitele állandó meghatalmazottjuk betegeskedése és a  gyakori jegyzőváltások miatt nem gördülékeny. Az eljárás alá vont előadta, hogy másik  szociális bérlakás nincs a településen, ám hasonló ügy fordult már elő, vagyis hogy a bérlők  felajánlották, hogy megvásárolják az önkormányzat egyik ingatlanát, amelyről kiderült, hogy  forgalomképtelen, abban az esetben az adásvételi szerződés megkötésétől elálltak a felek.  Ezen túl az önkormányzat előadta, hogy a panaszosoknak felajánlották a bérleti jogviszony  meghosszabbítását, illetve más, önkormányzati lakások megvásárlását, amely lehetőségekkel  a Kérelmezők nem éltek. Végezetül az eljárás alá vont a hatóság előtti eljárásban többször  világossá tette, hogy az ingatlannal nincs más szándéka, mint hogy abban a Kérelmezők  lakhatását biztosítsa.

 

A hatóság döntésében megállapította, hogy a kérelem nem alapos, az ingatlan  tulajdonjogának átruházása valóban jelentős mértékben elhúzódott, amelynek okai  részben az eljárás alá vont érdekkörében jelentkeztek, ám e magatartás és a Kérelmezők  roma származás között nem volt megállapítható összefüggés, az elhúzódásnak az  önkormányzat ésszerű okát adta, illetve igazolta, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel  igyekezett biztosítani a Kérelmezők megfelelő lakhatását, és ez a célja a jövőben is.  Ennek megfelelően a hatóság az ügyben az egyenlő bánásmód követelményének  megsértését nem állapította meg. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy amennyiben a  Kérelmezőknek végül mégis vissza kell szolgáltatniuk a lakást, polgári jogi igénnyel  léphetnek fel az önkormányzat ellen, követelve az ingatlanon tett értéknövelő  beruházásaik ellenértékét, illetve az önkormányzat utaló magatartása miatt keletkezett  káraik megtérítését.

 

  1. június