EBH/420/2016

EBH/420/2016

Ügyiratszám: EBH/420/2016

Védett tulajdonság: szexuális irányultság, nemi identitás

Diszkrimináció területe: helyi önkormányzat, illetve szerve intézkedése

Diszkrimináció típusa: közvetlen hátrányos megkülönböztetés

Jogsértést megállapító határozat

 

A kérelmező egyesületi formában működő társadalmi szervezet, célja az egyik megyéhez kötődő leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek jogainak védelme, jogegyenlőségük és érdekképviseletük előmozdítása, önszerveződésük támogatása, esélyegyenlőségük elősegítése. Nyilatkozott arról, hogy az egyesület megalakulása azért volt szükség, mert a korábban civil társaság formában működő szervezet működési formát kívánt változtatni.  A kérelmező a szervezet nyilvántartásba vételének kérelmezése után értesült arról, hogy miután az egyesület nevében szerepel a megyeszékhely neve, a névhasználathoz szükséges beszerezni az önkormányzat, illetve a polgármester engedélyét. Ennek érdekében kérelemmel fordult a város polgármesteri hivatalához. A polgármester nyilatkozatában nem járult hozzá, hogy a szervezet a nevében a megyeszékhely nevét feltüntesse, illetve használja. Időközben – a nyilvántartásba vételi kérelemre tekintettel – az illetékes törvényszék végzésével annak ellenére elrendelte a kérelmező nyilvántartásba vételét, hogy az nem csatolt névhasználati engedélyt, a végzés jogerőre emelkedett.

A kérelmező hivatkozott arra, hogy közérdekű adatigénylés kapcsán arról szerzett tudomást, hogy 2011. és 2016. közötti időszakra vonatkozóan egyedül az ő névhasználati kérelmét utasították el, 51 esetben pedig engedélyezte a névhasználatot a polgármester. A kérelmező előadta, az önkormányzat kérdésére azzal indokolta az elutasítást, hogy a céljaik szerint munkájukat nem a megyeszékhelyen, hanem a megye területén látják el. A kérelmező nyilatkozott arról is, hogy a bírósági nyilvántartásban 331 olyan szervezet szerepel, amelynek a nevében a megyeszékhely neve megtalálható, közülük 6 szervezet működési területe terjed ki a megye területére.

A hatóság az ügyben megállapította, hogy a kérelem az önkormányzattal szemben alaptalan, tekintettel arra, hogy az önkormányzati rendelet a polgármester kizárólagos hatáskörébe utalja a döntést a névhasználat kérdésében. Erre tekintettel az volt megállapítható, hogy a kérelmezőt hátrány az önkormányzat részéről nem érte, a bepanaszolt önkormányzat nem sértette meg a kérelmezővel szemben, védett tulajdonságával összefüggésben az egyenlő bánásmód követelményét.

A hatóság ugyanakkor eljárást indított, vizsgálatot folytatott a bepanaszolt polgármester ellen, megállapította, hogy a kérelem a polgármesterrel szemben alapos, a polgármester a kérelmezővel szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amely közvetlen hátrányos megkülönböztetés formájában valósult meg (átsugárzó diszkrimináció).

A hatóság megállapította, hogy a kérelmezővel az Ebktv. 8. §-ában megkívánt összehasonlítható helyzetben azok a természetes személyek, civil szervezetek, gazdasági társaságok vannak, amelyek részére a polgármester engedélyezte a névhasználatot. A hatóság az eljárás alá vont védekezés körében tett nyilatkozatait részletesen vizsgálta, és megállapította, hogy eljárás alá vont az Ebktv. 7. § (2) bekezdése szerint magát kimenteni nem tudta, nem bizonyította, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta.

A hatóság nem fogadta el a polgármester kimentését, amely szerint a névhasználati kérelemből nem volt megállapítható, hogy melyik településre utal a kérelem benyújtója, így a borítékon található feliratokból alappal lehetett feltételezni, hogy a kérelmező székhelye nem a megyeszékhelyen található. A hatóság ezzel szemben megállapította, hogy  a névhasználati kérelem tartalmából, az indokolásából – amely szerint: a tömörülés célja, hogy egyesületté váljon, a tagok többsége a megyeszékhelyen lakik, erősen lokálpatrióta beállítottságú, kötődnek a városhoz, a szervezet helyi székhelyű, és ezen nem kíván változtatni, mert küldetése van a várossal, több olyan programja van, amely a város megismerését és népszerűsítését célozza, valamint programjai többségét a városban tervezi lebonyolítani, a névhasználattal a városhoz való erős kötődést kívánja kifejezni – a nyelvtani értelmezés szabályai szerint egyértelműen következik, hogy az egyesület székhelye a megyeszékhely. A hatóság rámutatott arra, hogy a névhasználatra engedélyt kapott szervezetek között több olyan is van, amelynek a székhelye nem a megyeszékhely, tehát az eljárás alá vont gyakorlata is azt mutatja, hogy a névhasználati engedély megadásakor a megyeszékhelyen kívüli székhely nem jelent akadályt.

Szintén nem szolgált kimentésül az az érv, amely szerint a kérelmező úgy nyújtotta be névhasználati kérelmét, hogy abban nem jelölte meg sem az alapító okirata szerinti elnevezést, sem konkrét székhelyét, ezeket az információkat elhallgatta. A hatóság álláspontja ezzel szemben az volt, hogy amennyiben az eljárás alá vont bizonytalan volt a tekintetben, hogy a kérelmezőnek mi a neve, illetve mi a székhelye, úgy a kérelem pontosítására, a hiányok pótlására kellett volna őt felhívnia.

Nem fogadta el a hatóság a polgármesternek azt a kimentését sem, amely szerint a kérelmező által adott indokolás nem volt alkalmas annak megállapítására, hogy a névhasználat engedélyezése szolgálja-e a város érdekeit. A hatóság azt állapította meg, hogy a kérelmező kellően alátámasztotta, megindokolta, hogy miért kívánja a megyeszékhely nevét használni elnevezésében. A kérelem részletesen ismertette, hogy a kérelmező milyen programokat, rendezvényeket kíván lebonyolítani. A hatóság ezzel összefüggésben rámutatott, önmagában az a tény, hogy egy magyar nagyváros rendelkezik helyi kötődésű, a nevében is a városra utaló LMBT-szervezettel, alkalmas az ismertségének és megbecsülésének emelésére, tehát a város érdekeit szolgálja. Az Ebktv., valamint a nemzetközi jogi egyezmények, így többek között az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Európai Unió Alapjogi Chartája kiemelt fontosságot tulajdonítanak a védett tulajdonsággal rendelkező személyek esélyegyenlőségének, a velük való diszkriminációtól mentes bánásmódnak, így azokat is védik, akiket nemi identitásuk, szexuális irányultságuk miatt ér hátrányos megkülönböztetés. A hatóság álláspontja szerint amennyiben a polgármester úgy ítélte meg, hogy a kérelem indokolása e körben nem volt megfelelő, a döntését nem tudta megalapozottan meghozni, mert „a kérelmező által adott indokolás nem volt alkalmas annak megállapítására, hogy a névhasználat engedélyezése szolgálja-e a város érdekeit”, úgy lehetősége lett volna a kérelmezőt a hiányok pótlására, indokainak bővebb és szélesebb körű ismertetésére felhívni.

A hatóság ugyancsak nem fogadta el kimentési okként, hogy a kérelmező által kifejteni kívánt tevékenységek jellegüknél fogva nem csak a megyeszékhelyhez köthető tevékenységek. Az eljárás alá vont polgármester álláspontja szerint a kérelmező olyan globális, általános jellegű célokat, elképzeléseket fogalmazott meg, amelyek nem helyi értékekhez, hanem általános, akár a megyehatárokat átlépő nem kizárólag helyi szinten értelmezhető tevékenységekhez kapcsolódnak. Azonban azok között a szervezetek között, amelyeknek az eljárás alá vont engedélyezte a névhasználatot, több olyan is található, amelynek a tevékenysége nem korlátozódik a megyeszékhelyre, tehát a város határait átlépi: nyilvánvalóan ide tartoznak azok az engedéllyel rendelkezők, akiknek a székhelye nem a megyeszékhelyen van, illetve az a cég, amelynek a cégnyilvántartás szerint több településen is van fióktelepe. Megállapítható volt tehát, hogy az eljárás alá vont az összehasonlítható helyzetben lévő személyek, szervezetek esetében nem alkalmazta azt a névhasználatból kizáró okot, amely szerint a névhasználati engedéllyel bíró szervezet kizárólag Miskolc városában fejtheti ki a tevékenységét.

Nem fogadta el a hatóság azt a kimentés körében előterjesztett nyilatkozatot sem, amely szerint a kérelmezőn kívül további három esetben utasította el a névhasználati kérelmet a polgármester. Arra vonatkozóan ugyanis, hogy a számukra miért nem adta meg az engedélyt, a polgármester semmiféle nyilatkozatot nem terjesztett elő, noha a bizonyítási teher az ő oldalán jelentkezik. Önmagában pedig az a tény, hogy az 54 névhasználati kérelemből a kérelmezőén kívül másik hármat is elutasított, nem szolgálhat kimentésül annak vizsgálatakor, hogy a kérelmező kérelmét védett tulajdonsága miatt utasította-e el a polgármester.

Ugyancsak nem fogadta el a hatóság az arra való hivatkozást, hogy az egész megyére kiterjedő működési területű szervezetek közül öt szervezet nem kért engedélyt a névhasználatra, és az egyetlen, amelyik engedélyért folyamodott, azt azért kapta meg, mert a szervezet olyan személyeket köt össze, akiknek az élete egy súlyos betegség miatt egy ponton azonos: a megyeszékhelyen részesültek kezelésben. A hatóság rámutatott arra, hogy a felhozott indok nem ad magyarázatot arra, hogy jelen szervezet esetében miért tekintett el a kizárólagos megyeszékhelyi működési területtől, amikor a kérelmező esetében ezt nem tette, noha a kérelmező a kérelemben úgy nyilatkozott, hogy programjai többségét a megyeszékhelyen kívánja megvalósítani, és nevével – csakúgy, mint a szóban forgó szervezet – a városhoz való erős kötődést kívánja kifejezni.

Az eljárás alá vont terhére értékelte a hatóság azt a tényt, hogy a megyeszékhely nevét engedély nélkül használó szervezetek esetében a jogsértő névhasználat abbahagyására való felszólításokra csak az öt szervezet jogellenes névhasználatáról való tudomásszerzés időpontját közel 3 hónappal követően került sor, és a felszólítások kizárólag arra az esetre helyezték kilátásba a törvényszék értesítését, ha a felszólított szervezet nem igazolja, hogy milyen jogalap, döntés alapján használja a megyeszékhely nevét. Az eljárás alá vont azonban maga nyilatkozott úgy az eljárásban, így nyilvánvalóan tudomással is bírt arról, hogy nem adott névhasználati engedélyt az öt szervezet részére, ezek a szervezetek jogellenesen használják a város nevét, ezért őket a jogszerű használat igazolására felhívni szükségtelen. Mindebből, az a következtetés volt levonható hogy a fenti szervezetek jogsértő névhasználata kevéssé volt sérelmes az eljárás alá vont számára, mint a kérelmező névhasználata, akinek a jogszerűtlen névhasználatáról a polgármester az engedély megtagadását három hónappal követően, a szervezet külön felhívása nélkül tájékoztatta az illetékes törvényszéket.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a polgármester részére megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, elrendelte a jogsértést megállapító jogerős határozatának nyilvánosságra hozatalát az eljárás alá vont adatainak kivételével anonimizált formában 30 napra a hatóság honlapján, valamint 500.000,- Ft, azaz ötszázezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezte.

A jogkövetkezmények megállapítása során a hatóság mérlegelte az eset összes körülményeit, a jogsértés súlyát, azt, hogy a jogsértés a kérelmezőn keresztül több természetes személyt érint, és alkalmas volt arra, hogy a kérelmező működését megnehezítse.

A határozat jogerős.

(2016. november 29-i döntés)