EBH/425/2017

Ügyiratszám: EBH/425/2017

Védett tulajdonság: fogyatékosság

Diszkrimináció területe: oktatás

Diszkrimináció típusa: közvetlen hátrányos megkülönböztetés

Jogsértést részben megállapító határozat

Az eljárás alá vont iskola a sajátos nevelési igényű kiskorú kérelmező számára a fogyatékosságával összefüggő magántanulói jogviszonyára, valamint arra hivatkozva, hogy azt nem érdemelte ki, nem engedélyezte a részvételt a ballagási ünnepélyen. A törvényes képviselő ezért, valamint azért, mert a kérelmező az iskolában nem kapta meg a szakértői véleményben előírt fejlesztéseket, a hatóság eljárását kezdeményezte. Álláspontja szerint az iskola azzal, hogy gyermekét a fogyatékosságával összefüggő magántanulói jogviszonyára hivatkozással nem engedte elballagni és a gyermek számára előírt fejlesztéseket sem biztosította, megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.

A ballagási ünnepélyen való részvétel tárgyában a hatóság megállapította, hogy a kérelem alapos.

A kérelmező tankötelezettségét a 7. évfolyamon, és 8. évfolyam első félévében iskolába járással teljesítette. Az osztály nyitott, befogadó volt, azonban a kérelmező a tanórákról rendszeresen hiányzott, az iskolából elkésett, majd a ballagást megelőző félévben magántanuló lett. A kérelmező az osztálytársaitól elhidegült, kapcsolatuk megszakadt és ezt a törvényes képviselő is elismerte. Az iskola a 8. évfolyam második félévében tájékoztatta a törvényes képviselőt, a gyermek megnyilvánulásai nem tükrözik azt, hogy az iskolához szeretne tartozni és a magántanulók az iskolában általában nem ballagnak.  A törvényes képviselő több alkalommal jelezte, hogy nem ért egyet az iskola eljárásával. Gyermekének szüksége lenne az osztályközösségre, a közös élményekre és mint integráltan oktatható tanulót a ballagásból kizárni nem lehet. A tanév végén az eljárás alá vont iskola nevelőtestülete állásfoglalást fogadott el arról, hogy a kérelmező részvétele a ballagáson értelmetlen, mert a közösségi programok iránt nem érdeklődött, kötődése, kapcsolata két év alatt az iskolával nem alakult ki. Az állásfoglalás tartalmazta azt is, hogy a törvényes feltételeket betartják, ezért a ballagást nem akadályozhatják meg. A hatóság tárgyalásán az iskola igazgatója elismerte, hogy a ballagás kérdésében nem a nevelőtestületnek, hanem neki kellett volna dönteni és engedélyezni, hogy a kérelmező elballagjon. Elismerte, hogy hibázott, és felelősséget vállalt érte.

A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont iskola megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor a kérelmező fogyatékosságával összefüggő magántanulói státuszára való hivatkozással számára a ballagási ünnepélyen való részvételt nem javasolta és éreztette a tanulóval, hogy személye a ballagáson nem kívánatos. Az eljárás alá vont ezzel a magatartásával a kérelmezővel szemben fogyatékosságával összefüggésben közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmazott. A hatóság megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását.

A hatóság az egyéni fejlesztésére vonatkozóan megállapította, hogy a kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott:

A kérelmező fejlesztését az EGYMI megfelelő végzettséggel rendelkező utazó gyógypedagógusa végezte. A fejlesztés helyszíne a tanév elején az eljárás alá vont iskolában volt, majd miután a tanuló a 18 órából 11 órán nem vett részt, átkerült az EGYMI-be délutáni időpontra. Az iskola az utazó gyógypedagógus órarendjét, a fejlesztések időpontját és helyszínét nem befolyásolhatta. A kérelmező a vizsgált tanévben 154 órából összesen 7 órán vett részt. A hatóság vizsgálta, hogy a kérelmező az egyéni fejlesztéseken miért nem jelent meg. A törvényes képviselő 2016 szeptemberében az osztályfőnöktől értesült a fejlesztés időpontjáról, és helyszínéről, majd októberében a tankerületi igazgató tájékoztatta az új helyszínről és időpontról, a gyógypedagógus nevéről és elérhetőségéről. A kérelmező törvényes képviselőjének tehát tudomása volt a fejlesztés időpontjáról, és helyszínéről, ahogyan arról is, hogy gyermeke az előírt fejlesztéseket nem veszi igénybe. A kérelmező törvényes képviselője szerint nem volt elvárható tőle, mint szülőtől, hogy kamasz gyermekét a fejlesztés helyszínére kísérje, szerinte ez sokkal inkább az iskola és a tankerület feladata lett volna. A törvényes képviselő a saját felelőssége kapcsán elmondta, hogy arról kellett döntést hoznia, mit részesít előnyben, a gyermek részvételét a fejlesztéseken, vagy a fizikai és egészségi állapotát. A hatóság álláspontja szerint az iskolának nem volt kötelessége a kérelmező eljuttatása az előírt fejlesztésekre, ahhoz a szülő sem kért segítséget és azt sem kezdeményezte, hogy a gyermek a fejlesztéseket az otthonában vehesse igénybe. Az iskola felelőssége nem volt megállapítható azért sem, hogy a kérelmező nem jelent meg az iskolai délelőtti fejlesztő órákon.

A hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont iskola nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét a kérelmező fogyatékosságával összefüggésben. Az előírt fejlesztések biztosításában a jogszabályi kötelezettségeinek eleget tett, az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs fejlesztő órákat biztosította, arról a kérelmező törvényes képviselőjét tájékoztatta, a fejlesztő pedagógus végzettsége a jogszabályi előírásoknak megfelelt, a gyógypedagógus az órákról az egyéni fejlődést követhető dokumentumot vezetett. A nyilatkozatokból megállapítható volt, hogy a kérelmező a fejlesztésektől fizikai és lelki állapota miatt maradt távol. A törvényes képviselő igénye, hogy a kérelmezőt a foglalkozásokra az iskola juttassa el, az iskolától nem volt elvárható. A törvényes képviselő a foglalkozások helyszínének változtatását nem kérte és nem gondoskodott arról, hogy a kérelmező a 2016/17-es tanév elején az iskolában tartott fejlesztéseken megjelenjen.

 (A 2017. novemberi döntés jogerős.)