EBH/427/2011

EBH/427/2011

 

A Kérelmező panaszában előadta, hogy a település polgármestere politikai  véleménykülönbségük miatt a falu nyilvánossága előtt pellengérre állította, megszégyenítette,  aminek legsúlyosabb, de nem egyetlen esete az volt, amikor a testületi ülésen a polgármester  általánosságban vázolta az önkormányzat szociális segélyezési politikájának alapelveit, azt,  hogy az önkormányzat rendelkezésére álló szűkös forrásokat igazságosan, a valóban  rászorulók között kell elosztani, nem titkolva ellenérzését azokkal szemben, akik a „nyakára  járnak” segélyért, nem tesznek meg mindent azért, hogy helyzetüket jobbra fordítsák. Mindezt  a Kérelmező átmeneti segély iránti kérelméből vett részletekkel szemléltette, ezen iratot  lobogtatva és annak összetépését imitálva, hozzáfűzve, hogy a testületnek tartania kell magát  ezekhez az elvekhez akkor is, ha ez nem tetszik minden lakosnak – akár a Kérelmezőnek.

 

A hatóság az ügyben tárgyalást tartott, melyen meghallgatta az ügyfeleket, emellett  tárgyaláson kívül meghallgatta a panaszos által megjelölt védett tanúkat. A fentieken túl  megtekintette a képviselő-testületi ülésről készült felvételt.

 

Mindezek alapján a hatóság a sérelem bekövetkezését bizonyítottnak találta. A  Kérelmező nehéz anyagi helyzetének nyilvánosságra hozatala önmagában is sértette a  személyiségi jogokat, ám az ügybeli kontextusban – vagyis hogy a polgármester a  „könnyebb utat” választó, munka helyett segélyt kérő lakos mintájaként szerepeltette a  Kérelmezőt – zaklatásba fordult át, megszégyenítő, megalázó környezetet teremtve,  különös tekintettel arra, hogy a falutévé nyilvánossága, ellentétben a képviselő-testületi  ülések általában hipotetikus nyilvánosságával a településen nagyon is reális, e  közvetítéseket a falu lakosságának nagy része nyomon követi. A tényállás adatai alapján  megállapítható, hogy a testületi ülésen elhangzottak közvetlenül vagy közvetve a  lakosság nagy részéhez eljutottak, és abban is egybehangzóak az adatok, hogy az  említett személyek anonimitásának megőrzésére tett kísérletek látszólagosak, álságosak  voltak. A közmunkavégzés során elhangzott rendreutasítás szintén egyértelműen sértő, a  jó modor tekintetében való kioktatás köztudomásúan kifejezetten megalázó, különösen  az alárendelt pozícióban lévő személy számára, ha a felek között hierarchikus viszony  van. A hatósági eljárással kapcsolatos megjegyzések, megnyilvánulások mintegy  megismételték a 2010 decemberi képviselő testületi ülésen elhangzottakat, elmélyítve,  megerősítve ezzel a zaklató magatartást. A védett tulajdonság és a sérelem közötti  összefüggés vonatkozásában a hatóság megállapította, hogy azt az Ebktv. 19. §-ában  lefektetett bizonyítási szabályai értelmében az eljárás alá vontnak kell cáfolnia. E  körben a polgármester érdemi ellenbizonyítást nem terjesztett elő. A vádak  visszautasításán túl nem szolgált érdemi magyarázattal arra, hogy mely ésszerű, az adott  jogviszonnyal közvetlenül összefüggő okok indították arra, hogy a Kérelmezőt többször  gúny tárgyává tegye a falu nyilvánossága előtt.

 

  1. december