EBH/450/2017

Ügyiratszám: EBH/450/2017 

Védett tulajdonság: szexuális irányultság, nemi identitás

Diszkrimináció területe: egyéb

Diszkrimináció típusa: közvetlen hátrányos megkülönböztetés

Jogsértést megállapító határozat

 

A hatósághoz forduló kérelmező alapítvány azt sérelmezte, hogy a bepanaszolt állami cég, valamint a bepanaszolt minisztérium megtagadta az általuk üzemeltetett, illetve tartalmilag felügyelt, családokkal kapcsolatos honlapon az alapítványnak a családszervezetek közé történő felvételét. Ennek oka a kérelmező szerint az volt, hogy az alapítvány a magyarországi alternatív családokban élő LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer) szülőknek és gyermekeiknek a támogatásával és érdekvédelmével foglalkozik, vagyis a bepanaszoltak a kérelmező alapítvánnyal szemben szexuális irányultságon, valamint nemi identitáson alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósítottak meg. 

A kérelemben foglaltak alapján eljárás alá vont állami cég, illetve minisztérium az eljárás során a hatóság elé terjesztett nyilatkozataikban – az Ebktv. 17. §-ában foglaltakra utalva – elsősorban arra hivatkoztak, hogy a kérelem elkésett. Az eljárás alá vontak érvelése szerint ugyanis a kérelmező alapítvány általi első tudomásszerzés egy éven túl történt, ezért a hatóságnak az eljárást meg kellett volna szüntetnie. Az időbeli hatállyal kapcsolatban a hatóság a határozatában kifejtette, hogy tárgyi ügyben a jogsértő állapotot folyamatosnak kellett tekinteni, mivel az alapítvány az első tudomásszerzéskor, az azt követő időpontokban, a kérelem benyújtásának és a határozat meghozatalának időpontjában sem szerepelt a szóban forgó weboldalon elérhető, a „Családszervezetek” felsorolását tartalmazó listában. Mindezek miatt az első tudomásszerzés időpontja nem bírt jelenőséggel. Abban az esetben tehát, ha a jogsértés folyamatos, vagyis a jogsértés egy adott állapot fenntartásában nyilvánul meg, az első tudomásszerzés időpontja semmilyen relevanciával sem bír, hiszen a panaszost a hátrány folyamatosan éri és arról mindaddig folyamatosan – minden egyes nap – tudomást szerez, ameddig a jogsértő állapot nem szűnik meg. 

Tárgyi ügyben a hatóságnak azt kellett vizsgálnia, hogy érte-e hátrány a kérelmező alapítványt azzal, hogy a szervezet a csalad.hu weboldal „Családszervezetek” menüpontja alatt található szervezetek felsorolásában nem szerepelt. Ezt követően a hatóságnak azt kellett vizsgálnia - tekintettel az Ebktv. 19. §-ában, különösen a 19. § (2) bekezdésében található bizonyítási szabályokra -, hogy az eljárás alá vont szervezetek által az eljárás során előadott érvek a kérelmezőt ért hátrány, valamint az alapítvány oldalán értékelhető védett tulajdonságok közötti ok-okozati összefüggés hiányát megfelelően alátámasztották-e. 

A hatóság álláspontja szerint a kérelmezőt hátrány érte azáltal, hogy a vizsgált internetes oldal „Családszervezetek” menüpont alatt elérhető listájában semmilyen módon sem szerepelt. Az adott weboldalra látogatók ugyanis így a „Családszervezetek” listájának böngészése során az alapítvány létezéséről és működéséről nem szerezhettek tudomást, azzal kapcsolatban nem találhattak semmilyen információt. A listában való szereplés hiánya tehát önmagában megalapozta a hátrány fennállását, amivel kapcsolatban a hatóság hangsúlyozta, hogy az alapítvány annak ellenére nem szerepelt a szóban forgó listában, hogy ennek tényét a kérelmező ernyőszervezete az eljárás alá vontak felé többször jelezte, illetve ezzel kapcsolatos javaslatot, kérést fogalmazott meg. Ez utóbbival összefüggésben az eljárás alá vontak maguk is úgy nyilatkoztak, hogy a weboldal fennállása óta a kérelmező alapítvány volt az egyetlen olyan szervezet, amely kifejezetten azzal kereste meg őket, hogy a „Családszervezetek” listájában tüntessék fel”. A kérelmezőt ért hátrány körében értékelte a hatóság azt is, hogy az eljárás alá vontak ez utóbbi nyilatkozatából az következett, hogy valamennyi, vagyis a kérelmező alapítványon kívüli összes többi, a „Családszervezetek” listájában található szervezet mintegy automatikusan, azaz bármilyen külön, célzottan erre irányuló aktus megtétele nélkül felkerült a szóban forgó listára, a kérelmező ezzel szemben erre vonatkozó kifejezett jelzése, illetve kérése ellenére sem kerülhetett fel oda. 

Előzőekből következően a hatóságnak a továbbiakban azt kellett vizsgálnia, hogy az eljárás alá vontak által előadott érvek alapján megállapítható-e a kérelmező alapítvány esetében védett tulajdonságként értékelhető szexuális irányultság, illetve nemi identitás, valamint a szervezetet ért hátrány, ti. a „Családszervezetek” listájában nem szerepel, közötti ok-okozati összefüggés hiánya. 

Az eljárás alá vontak előadták, hogy a honlap korábbi üzemeltetőjével vagy annak stratégiai partnereivel a weboldal indulása előtt is kapcsolatban, szakmai együttműködésben álló szervezetek kerültek fel a listára. Előadták továbbá, hogy ezekkel a szervezetekkel több éve fennálló szoros együttműködési, szakmai kapcsolat alakult ki, a bepanaszolt minisztérium több esetben is támogatta, illetve támogatja a működésüket. Az eljárás alá vontak ezen érvével kapcsolatban a hatóság mindenekelőtt rámutatott arra, hogy az eljárás során nem szolgáltattak a hatóság részére olyan adatot vagy iratot, amely alapján megállapítható lett volna a nyilatkozataikban hivatkozott együttműködés, szakmai kapcsolat vagy működési támogatás múltbeli vagy jelenlegi fennállása. Az eljárás alá vontak fenti érvével összefüggésben a hatóság rámutatott arra is, hogy weboldalon a „Családszervezetek” menüpontra kattintva semmilyen magyarázat vagy megjegyzés nem volt található a lista összeállításának szempontjára, vagyis arra vonatkozóan, hogy abban kizárólag olyan szervezetek szerepelnének, akik az eljárás alá vont minisztériummal vagy a szintén eljárás alá vont céggel valamilyen együttműködésben vagy szakmai kapcsolatban állnak. 

Az eljárás alá vontak hivatkoztak arra is, hogy a weboldal indulásakor, és azóta sem tekinthető célnak, hogy a teljesség igényével valamennyi Magyarországon, a gyermeket vállaló és nevelő családokkal összefüggésben tevékenykedő szervezet felkerüljön a honlapra. Az eljárás alá vontak fenti érveivel kapcsolatban a hatóság rámutatott arra, hogy a vizsgált weboldalon a „Családszervezetek” menüpont alatt nem csak „a gyermeket vállaló és nevelő családokkal összefüggésben tevékenykedő szervezetek” voltak megtalálhatók, különösen nem csak olyanok, amelyek Magyarország Alaptörvényének L) cikkében foglalt definíció szerinti családokkal összefüggésben tevékenykednek. Megállapítható volt tehát, hogy a listában nem csak olyan szervezetek szerepeltek, amelyek „a gyermeket vállaló és nevelő családokkal összefüggésben” tevékenykednek, ez tehát nem lehetett a listára való felkerülés kizárólagos szempontja, ugyanakkor tényként volt rögzíthető, hogy a listában egyetlen, az LMBTQ családokkal foglalkozó szervezet sem volt megtalálható. 

Az eljárás alá vontak – előzőekkel kapcsolatban – a nyilatkozataikban megemlítették azt is, hogy nem rendelkeznek kapacitással a családszervezetek teljes körének felmérésére. E nyilatkozat fényében a hatóság álláspontja szerint különösen érthetetlen volt, hogy többszöri megkeresést követően, lényegében indokolás nélkül hagyták figyelmen kívül az egyetlen olyan szervezetnek a weboldal „Családszervezetek” menüpontja alatt való szerepeltetésére vonatkozó kérelmét, amely maga kereste meg őket azzal, hogy a szóban forgó listában szerepelni kíván. Ezen túl a kérelmező alapítvány esetében egy olyan unikális szervezetről van szó, amelynek kizárólagos tevékenységi területe az LMBTQ családok érdekképviselete. 

A hatóság végül - az eljárás alá vontak azon érvére hivatkozva, hogy sem a weboldal indulásakor, sem pedig azóta nem tekinthető célnak, hogy a teljesség igényével valamennyi Magyarországon, a gyermeket vállaló és nevelő családokkal összefüggésben tevékenykedő szervezet felkerüljön a honlapra - röviden utalt arra is, hogy abban az esetben sem lehet egy adott természetes személyt vagy szervezetet védett tulajdonsága miatt az e tulajdonsággal nem rendelkező személyekhez képest hátrányosabb helyzetbe hozni, ha az adott intézkedés megtétele vagy gyakorlat folytatása nem kötelező, hanem önkéntes vállaláson alapul. 

Fentiek alapján a hatóság álláspontja szerint az eljárás alá vontak nem tudták bizonyítani, hogy nem áll fenn ok-okozati összefüggés a kérelmező szervezet oldalán védett tulajdonságként értékelhető szexuális irányultság, illetve nem identitás, valamint azon hátrány között, hogy az alapítvány a vizsgált honlapon található „Családszervezetek” felsorolásában nem szerepelt. A hatóság ezért megállapította, hogy a bepanaszolt minisztérium a bepanaszolt cég feletti tulajdonosi joggyakorlóként, valamint a weboldal tartalmának alakítására befolyással bíró állami szervként, valamint a bepanaszolt cég a weboldal üzemeltetőjeként és működtetőjeként a kérelmező alapítvánnyal szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és szexuális irányultságon, valamint nemi identitáson alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg azzal, hogy a szóban forgó weboldalon a „Családszervezetek” menüpont alatt elérhető listában az alapítványt nem tüntette fel. A hatóság ezért elrendelte a jogsértő állapot megszüntetését. Továbbá kötelezte az eljárás alá vontakat, hogy a jogsértést legkésőbb a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül szüntessék meg és a jogsértés megszüntetéséről a hatóságot az attól számított 8 napon belül - az azt igazoló dokumentum egyidejű megküldésével - írásban tájékoztassák. 

A hatóság az eljárás alá vontakkal szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt alkalmazott szankció megállapítása során tekintettel volt az eset összes körülményére, különösen arra, hogy a jogsértő állapot huzamosabb idő óta fennállt és annak potenciálisan több érintettje lehetett, figyelemmel a kérelmező által képviselt védett tulajdonsággal rendelkező személyek körére. A hatóság álláspontja szerint a kérelmezőt érő sérelem az Ebktv. 17/A. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt szankció alkalmazásával reparálható volt. A hatóság ezért a jogsértő állapot megszüntetését rendelte el azzal, hogy az ezen állapot eléréséhez szükséges eszközök megválasztását az eljárás alá vontakra bízta. Tekintettel tehát arra, hogy az eljárás során feltárt jogsértés de facto a jogsértő állapot megszüntetésével orvosolható volt, a hatóság az Ebktv. 17/A. § (1) bekezdésében foglalt további szankciók alkalmazását nem tartotta szükségesnek. A hatóság ugyanakkor a jogsértő állapot 30 napon belül történő megszüntetésére kötelezte az eljárás alá vontakat, amely határidőt szükségesnek és egyben elégségesnek is tartotta a diszkriminatív állapot megszüntetéséhez. 

 

(2017. novemberi döntés) 

Az eljárás alá vontak a hatóság döntésével szemben bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet terjesztettek elő. A per folyamatban van.