EBH/483/2011

EBH/483/2011

 

Kérelmező nyolc hónapja dolgozott egy megyei jogú város önkormányzatánál (a  továbbiakban: munkáltató) közigazgatási irodavezetőként, amikor munkából hazafelé menet  önhibáján kívül súlyos sérüléssel járó közlekedési balesetet szenvedett, melynek  következtében még az eljárás időtartama alatt is (kb. egy évvel a balesete után) táppénzes  állományban volt. A munkáltató – mintegy féléves táppénzes állomány után - a  köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Kjt.) 31. §-ában foglalt  lehetőséggel élve – indoklás nélkül visszavonta a kérelmező vezetői megbízását és lényegesen  alacsonyabb szintű ügyintézői munkakört ajánlott fel számára. A munkáltató – a kérelmező  többszöri kérése ellenére – nem indokolta döntését. Kérelmezőnek egyébként volt egy  általános helyettese, akinek az irodavezető helyettesítése volt a munkaköri leírás szerinti  feladata. Kérelmező balesetét követően ő látta el az irodavezetői teendőket, majd kérelmező  vezetői megbízásának visszavonását követően ő lett az új irodavezető.  Kérelmező szerint vezetői megbízásának visszavonására egészségi állapota, illetve ezzel  összefüggésben lévő hosszantartó táppénzes állománya miatt került sor.

 

Mivel kérelmező eleget tett valószínűsítési kötelezettségének, a hatóság eljárásában azt  vizsgálta, hogy a munkáltató ki tudja-e menteni magát, vagyis az egyenlő bánásmódról és az  esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény speciális bizonyítási  szabályainak megfelelően tudja-e igazolni, hogy az egyenlő bánásmód követelményét  megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani.

 

A munkáltató első helyen arra hivatkozott, hogy a Kjt. 31. §-a lehetőséget ad a vezetői  megbízás indoklás nélküli visszavonására, és ő ezzel a jogával élve indoklás nélkül vonhatta  vissza kérelmező vezetői megbízását. A hatóság nem vonta kétségbe, hogy a munkáltató  betartotta a Kjt. vonatkozó rendelkezéseit, azonban álláspontja szerint a Kjt. rendelkezéseinek  betartása nem mentesít az egyenlő bánásmód követelményének betartása alól, ezért a hatóság  nem fogadta el ezt a védekezést.  A munkáltató arra is hivatkozott, hogy azért sem lehetett összefüggés az egészségi állapot és a  vezetői megbízás visszavonása között, mert a betegállomány kezdete jóval megelőzte a  vezetői megbízás visszavonásának időpontját. A hatóság álláspontja szerint az, hogy a két  esemény időpontja között mintegy fél éves eltérés van, nem zárja ki a közöttük fennálló  okozati összefüggést, ezért a hatóság ezt a védekezést sem fogadta el.  A munkáltató a hatósági tárgyaláson arra hivatkozott, hogy kérelmező vezetői megbízásának  visszavonását megelőzően voltak a helyi választások, és ilyenkor a megújulás jegyében a  politika áttekinti a hivatal felépítését, felülvizsgálja a vezetői beosztásokat, szervezeti  átalakításokat hajt végre és ez indokolta kérelmező és még másik két vezető vezetői  megbízásának visszavonását is. A hatóság nem vonja kétségbe, hogy az önkormányzati  választásokat általánosságban a hivatali szervezet megújulása, ennek kapcsán szervezeti  átalakítások, vezetőcserék követik, azonban a konkrét esetre vonatkozóan maga a munkáltató  nyilatkozott úgy, hogy a hivatal legfőbb vezetőinek (polgármester, jegyző) személye a  választást követő megújulás keretében nem változott, és a kérelmező vezette Közigazgatási  Irodát nem érintette a szervezeti átalakítás. Ezért a hatóság ezt a védekezést sem tudta  elfogadni.  A munkáltató képviselője a tárgyaláson végül arra is hivatkozott, hogy feltételezése szerint az  akkori jegyző nem volt megelégedve a kérelmező munkájával, vagy nem volt jó az  együttműködésük, de mivel hangsúlyozta, hogy ez részéről csak egy feltételezés, tudomása  nincs arról, hogy a jegyzőnek bármilyen kifogása lett volna kérelmező munkájával, a hatóság  ezt a puszta feltételezést kimentésként nem tudta értékelni. (Egyébként is elég valószerűtlen  lenne, hogy nem a közös munkavégzés időtartama alatt, hanem éppen a betegállomány alatt,  mintegy félévnyi betegállományt követően jutott a munkáltató arra az elhatározásra, hogy a  nem megfelelő munkavégzés miatt intézkedjék.)

 

 

A hatóság – bár erre irányuló bizonyítási indítványt nem tettek a felek – szerette volna  tanúként meghallgatni az akkori jegyzőt, azonban az önkormányzat tájékoztatta a hatóságot,  hogy a volt jegyző előre láthatólag több hónapig Ausztráliában tartózkodik. Mivel a  hatóságnak nincs jogszabályi lehetősége arra, hogy ilyen indokkal az eljárást felfüggessze,  eltekintett a volt jegyző tanúkénti meghallgatásától.

 

A hatóság tehát a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján döntött, nem fogadta el a  munkáltató védekezését, ezért határozatában megállapította, hogy a munkáltató egészségi  állapota miatt vonta vissza kérelmező vezetői megbízását, ezzel közvetlen hátrányos  megkülönböztetést valósított meg. A hatóság szankcióként a jogsértő magatartás jövőbeni  tanúsításának megtiltását és a határozatnak a hatóság honlapján történő közzétételét rendelte  el.  A munkáltató a határozat bírósági felülvizsgálatát kérte, amely még folyamatban van.