EBH/764/2011

EBH/764/2011

  

A panaszos vak, kérelmében előadta, hogy vakvezető kutyájának szájkosarat kívánt venni, ám  a bepanaszolt cipészkellék bolt vásárlóterébe nem engedték be, a vásárlást az ajtóban állva  bonyolíthatta le.

 

Az ügyben a hatóság tárgyalást tartott, amelyen az ügyfeleket meghallgatta. Az eljárás alá  vont előadta, hogy a szolgáltatást nem tagadta meg, és azért kérte meg a Kérelmezőt arra,  hogy a segítő kutyával ne lépjen be az üzlethelyiségbe, mert esős idő volt, és a kutya bundája  átázott, féltették a különböző bőrárukat, illetve a vásárlókat.

 

 A hatóság megállapította, hogy az Ebktv. 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kimentés  nem megalapozott, tekintettel arra, hogy ebben a speciális esetben a szóba jöhető, az  adott jogviszonnyal összefüggő ésszerű okok mérlegelését a jogalkotó a segítő kutya  kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló 27/2009.  (XII. 3.) SZMM rendelet megalkotásával elvégezte. A fenti jogszabály értelmében nincs  olyan ésszerű ok, amely adott esetben indokolhatná azt, hogy egy segítő kutya ne  léphetne be bármely helyiségbe, ahová a gazdája beléphet, így az eljárás alá vont által  felsorolt egészségi, anyagi jellegű tényezők (a vásárlók védelme, az áru védelme)  figyelembe vétele az adott esetben egyértelműen jogszerűtlen volt. A sérelem (hátrány) a  Kérelmezőt kifejezetten amiatt érte, mert fogyatékosságára tekintettel vakvezető  kutyával közlekedett, így a hátrány és a védett tulajdonság közötti okozatosság  egyértelműen megállapítható: az eljárás alá vont megkülönböztető bánásmódot  alkalmazott a Kérelmezővel szemben azzal, hogy az üzlet bejáratánál szolgálta ki  amiatt, mert a Kérelmező segítő kutyát használ, ami sérti az egyenlő bánásmód  követelményét és ekként az emberi méltóságot.

 

 Budapest, 2011. december