Equinet tréning a kötelezettséggel érintettek (duty bearers) és a nemzeti egyenlõ bánásmód testületek együttmûködési lehetõségeirõl

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság két munkatársa részt vett az Equinet fenti témában megtartott másfél napos tréningjén.

A tréningen először a fogalom (duty bearer) meghatározása történt, amely szerint mindazok a szervezetek, intézmények, hatóságok, rendőrség, fegyveres testületek, munkáltatók mind a köz-, mind a magánszférában, továbbá a szociális partnerek, szakszervezetek, szolgáltatók, nem kormányzati szervek, politikai pártok, szociális média stb. ebbe a kategóriába sorolhatók, ha és amennyiben valamely jogszabály alapján az egyenlő bánásmód követelményét be kell tartaniuk.

A velük történő kapcsolatba kerülés két leggyakoribb esete, amikor már megtörtént a diszkrimináció, és panaszt emeltek a kötelezettséggel érintett szervezettel szemben, illetve amikor a kapcsolat felvétele éppen annak érdekében történik, hogy ne történjen diszkrimináció.

Az utóbbi példa arra, amikor az egyenlő bánásmód betartatása felett őrködő hatóság, szervezet, ombudsman vagy Nemzet Emberi Jogi Intézet (NHRI) tevékenysége inkább proaktív. Ebben az esetben a kötelezettséggel érintettekkel történő kapcsolatfelvétel előtt mindig ki kell tűzni azt a célt, amelyet el akarunk érni, meg kell határozni azt a kötelezettséggel érintett szervet (vagy többet), akivel kapcsolatba akarunk lépni, és a kapcsolatfelvétel módját is. Megcélozhatunk olyan kötelezettséggel érintettet, amelynek a tevékenysége széleskörű, a társadalom széles rétegeivel tart kapcsolatot, így bízhatunk abban, hogy továbbadja az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatban megszerzett tapasztalatokat. A kapcsolatfelvétel és a velük történő együttműködés azonban mindig legyen személyre szabott, ehhez állítsuk össze, hogy milyen kategóriákból választhatunk. Ezek lehetnek: jogi (jogalkalmazás), információ- és tudatosság növelés, kutatások, tréningek, tanácsadás és iránymutatás, párbeszéd, együttműködési megállapodás.

A kötelezettséggel érintettekhez való viszonyulás: közvetlen vagy közvetett kommunikációval, a kötelességvállalókra vonatkozó szabályzatok vagy eljárásmód kidolgozásának kezdeményezésével (pl. esélyegyenlőségi policy) történhet. Biztosítani kell számukra, hogy megfelelő információval rendelkezzenek mindazon feladatokról, amelyeket teljesíteniük kell, illetve be kell tartaniuk, a kötelezettségek tartalma pontosan legyen meghatározva, példákat célszerű hozni az antidiszkriminációval kapcsolatos jogszabályok teljesítéséhez. Ez utóbbiak a jogszabály által megkövetelt minimumon túlmutatók legyenek. Szükség van a vezetőkön és a szabályzatalkotókon kívül megtalálni azokat a személyeket, akik sok emberrel állnak kapcsolatban a szervezetben, kiképezni őket arról, mit jelent az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód, hogyan tudják erről a tudásukat a többiekkel megosztani, hogyan tudják hatékonyan alkalmazni a mindennapi munkában. Biztosítani őket, hogy az egyenlőségi és antidiszkriminációs célok eléréséhez segítséget kapnak tőlünk.

A francia Le defenseur des droits szervezet képviselője előadásában hangsúlyozta, hogy a munkáltatók, mint kötelezettséggel érintettek esetében a jogsérelem megállapítása után szankció alkalmazása helyett inkább törekedjünk arra, hogy fogadjanak el egy jó és alkalmazható antidiszkriminációs kézikönyvet, amelyben - egyebek mellett - szó van egy átlátható és objektív kiválasztási gyakorlatról, az előítéletek lebontásáról, az egyenlő bánásmód megtartásáról a kiválasztás során.
A kötelezettséggel érintettek felelősséggel tartoznak az eljárásaik során az egyenlő bánásmód megtartásában, ehhez monitorozni szükséges őket és kiértékelni a tapasztaltakat (hogyan változtattak a szabályzataikon, a gyakorlatukon, növekedett-e a tudatosság és a felelősség, a különböző akciók elérték-e a diszkriminációval leginkább fenyegetett csoportokat.

Az egyik portugál szakszervezeti szövetség képviselője előadásában a szakszervezeti szövetség küldetésének nevezte a munkanélküliek támogatását és a munkafeltételek monitorozását. A szövetség célja, hogy a kollektív tárgyalások lefolytatása során azokba minél több nőt vonjanak be. A szövetség együttműködik a munkaerőpiaci esélyegyenlőség előmozdítása céljából 1979-óta működő szervezettel, amelynek célja a diszkrimináció elleni küzdelem, az esélyegyenlőség előmozdítása nők és férfiak között a munkahelyen és a vállalati képzéseken. A két szervezet az alábbi fontos kérdésekben működik együtt: várandós nők és szoptató anyák védelme, anyasági szabadság vagy apasági szabadság alatti védelem, rugalmas és részmunkaidő biztosítása ezen célcsoportok részére. Az esélyegyenlőségi szervezet jogi állásfoglalást ad minden olyan ügyben, amikor várandós nők vagy szoptató anyák elbocsátásáról van szó, illetve amikor szülési szabadságon lévő nő vagy férfi munkaviszonyát szeretnék megszüntetni.

Az Equinet stratégia-fejlesztési munkacsoportjának vezetője beszámolt a munkacsoport témában kiadott publikációiról (füzetek a munkáltatók és a szolgáltatást nyújtók jó gyakorlatainak támogatásáról), és a kötelességhordozó fogalmának meghatározása során felvetette, vajon a bíróságok és irányító testületek ebbe a kategóriába tartoznak-e.

A tréning résztvevői az első nap délután, majd a második nap délelőtt négy munkacsoportban beszéltek a témáról, és plenáris ülésen vitatták meg a munkacsoportokban elhangzottakat. Egyebek mellett szó volt arról, hogy az egyes esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmód testületek, intézetek számára milyen lehetőség van a kötelezettséggel érintettekkel történő kapcsolat felvételére, van-e ennek kockázata, veszélyezteti-e a pártatlanságot. Egyetértés volt abban, hogy az együttműködés során a különböző módszereket vegyesen alkalmazzuk, így a legnépszerűbb tréning és tudatosság növelését célzó kampányok mellett folyamatosan folytassunk velük párbeszédet, vizsgáljuk továbbra is az egyéni panaszokat azonban fektessünk hangsúlyt a stratégiai szempontból jelentős ügyekre, törekedjünk arra, hogy legyen visszajelzés tőlük, tegyük számukra lehetővé, hogy legyenek tisztában az antidiszkriminációs joggal, ehhez férjenek hozzá és értsék meg a tartalmát.

A résztvevők közül a kisebb szervezetek kifejezésre juttatták aggályukat a megvalósíthatóság finanszírozását illetően, valamint néhányan azt is jelezték, hogy nagyon fontos a semlegesség megőrzése a kötelezettséggel érintettekkel történő együttműködés során, hiszen nem azonos értékrendekkel bír egy antidiszkriminációs szervezet, mint pl. egy profitorientált szolgáltató vagy munkáltató.