Jelentés az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2005. évi tevékenységéről

Jelentés az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2005. évi tevékenységéről

Jelentés az Egyenlő Bánásmód Hatóság tevékenységéről, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alkalmazásának tapasztalatairól

 

(2006. július)

 

  1. A Hatóság megalakulása, gazdálkodási feltételei, szervezeti felépítése

 

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) 2004. január 27.-én lépett hatályba. A törvény számos uniós irányelvben megfogalmazott szabályozási kötelezettségnek eleget tett, egyebek mellett a személyek közötti, faji-vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2000/43/EK (továbbiakban: faji irányelv), valamint a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK (továbbiakban: foglalkoztatási irányelv) követelményeinek. A faji irányelv 13. cikkének, amely kötelezést tartalmaz az államokra nézve, hogy független vizsgálatokat folytató, az egyének jogainak védelmére alkalmas nemzeti szervet állítsanak fel, Magyarország úgy tett eleget, hogy az Ebktv.-ben rögzítette az országos hatáskörű központi közigazgatási szerv feladatait, függetlenségének biztosítékait. E szerint a hatóság a törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható, fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv, költségvetése a MEH fejezetén belül önálló címet képez, a Kormány irányítása és a kijelölt miniszter felügyelete alatt áll. A törvény rendelkezett a miniszterelnök által felkért tagokból álló, Tanácsadó Testület feladatairól is, azonban a testületre vonatkozó részletes szabályokat nem a törvény, hanem a végrehajtási rendelet tartalmazza. Mivel a törvény megalkotásának időszakában a jogállás további részleteiben nem volt konszenzus, a törvény a Kormányt hatalmazta fel a hatóságra vonatkozó részletes szabályok megalkotására.

 

A Magyar Köztársaság Kormánya 2004. decemberében fogadta el az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004.(XII. 26.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.), tekintettel arra, hogy az Ebktv.-nek a hatóságra vonatkozó rendelkezései 2005. január 1.-én hatályba léptek.

 

A R. szerint az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését országos hatáskörű szervként az Egyenlő Bánásmód Hatóság ( a továbbiakban: Hatóság ) ellenőrzi, amely 2005. február 1-jén kezdte meg működését. A Hatóság a Kormány irányítása alatt áll, felügyeletét az esélyegyenlőségi ügyekért felelős miniszter (a jelentés által vizsgált időszakban az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter) látja el, vezetőjét és a Tanácsadó Testület tagjait a miniszterelnök nevezi ki, illetve kéri fel.

 

A Hatóság elnökét a miniszterelnök 2005. január 26-án nevezte ki, a Tanácsadó Testület megalakulására – a civil szervezetekkel történt egyeztetéseket követően – 2005. júniusában került sor.

 

Az Ebktv. szerint a Hatóság költségvetési jogállását tekintve az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium költségvetési fejezetében önálló címet képez, fejezeti jogosítványai azonban 2005. júniusában megszűntek az egyes adótörvényeket módosító 2005. évi XXVI. törvény 65. §- a hatályba lépésével.

 

A hatóságnál közszolgálati és munkajogviszonyban foglalkoztatottak 2005. évi költségvetési létszáma 17 fő, mely az év folyamán két lépcsőben, fokozatosan került feltöltésre. A Hatóság elnökhelyettesét az elnök 2005. július 1-ével nevezte ki. A funkcionális feladatok ellátásának egy részére (humánpolitika, illetményszámfejtés) a Miniszterelnöki Hivatallal kötött megállapodást a Hatóság.

 

Előirányzatokkal való gazdálkodás:

     

adatok: e Ft-ban

Előirányzat módosítási hatáskör

Személyi juttatás

Munkaadót terhelő járulékok

Dologi kiadások

Felújítás

Intézményi beruházás

Összesen

Kormány hatáskör

 

 

 

 

 

 

Főtisztviselői illetmény különbözet

2388

764

 

 

 

3152

Összesen:

2388

764

   

3152

Fejezeti hatáskör

 

     

A Hatóság megalakulása /MEH/

  

10000

0

15000

25000

A Hatóság megalakulása /ICSSZEM/

60100

17700

20600

  

98400

Összesen:

60100

17700

30600

0

15000

123400

Intézményi hatáskör

      

BKV bérlet visszatérítés

16

4

   

20

ICSSZEM-től átvett 2004. évi maradvány

   

1900

8100

10000

Kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás

  

-3500

 

3500

0

Kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás

  

-500

 

500

0

Összesen:

16

4

-4000

1900

12100

 10020

Mindösszesen:

62504

18468

26600

1900

27100

136572

A Kormány a Hatóság 2005. évi működésére 147,7 millió forintot hagyott jóvá. A megalakulás és a működés forrásait a MEH (25 millió forint) és az esélyegyenlőségi tárca (122,7 millió forint) volt köteles biztosítani a fejezeti kezelésű előirányzatai terhére.

 

A vonatkozó törvényi szabályozásban rejlő ellentmondások következtében az önálló gazdálkodás feltételei (saját előirányzat-felhasználási keretszámla, előirányzatok rendelkezésre állása, stb.) csak március végén teremtődtek meg, miközben a Hatóság szakmai működését már február 1-jétől megkezdte. Ezen átmeneti időszakban az intézmény működtetéséhez szükséges alapvető infrastruktúra biztosításáról az ICSSZEM gondoskodott, melynek költségei az átcsoportosítandó előirányzat terhére elszámolásra kerültek / 11,6 millió forint /.

 

A Hatóság 2005. évi működésére jóváhagyott, az ICSSZEM által biztosítandó 122,7 millió forintból a költségvetési törvény 51.§-ában előírt - államháztartási egyensúlyt biztosító - tartalék előirányzat létrehozása kapcsán további 12,7 millió forint zárolásra került, illetve az ICSSZEM ennyivel csökkentette a hatóságnak átadott forrás összegét. Így az ICSSZEM részéről az induláshoz ténylegeseátadott előirányzat 98,4 millió forint volt.

 

Az intézményi hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításokat az alábbiak indokolták:

 

A Hatóság működését a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Vigadó utca 6. szám alatti épületében kezdte meg - a GKM által üzemeltetett épület 15 helyiségében, 379 nm alapterületen -, melyet 2005. júliusában a KVI értékesített.

 

Ezt követően - mivel piaci színvonalú irodabérleti költség felmerülésével lehetett kalkulálni - 2005. második félévében rendkívül szigorú gazdálkodás folyt, a dologi és beruházási kiadásokat a költözéshez kapcsolódó többletköltségek finanszírozhatósága érdekében későbbi időpontokra kellett halasztani. Év végére azonban lehetőségünk nyílt - kedvező fizetési kondíciók mellett - a GKM Margit körúti épületében történő elhelyezésre. Ez teremtett lehetőséget arra, hogy az addig halasztott, de szakmailag indokolt beruházási igényeinket megvalósíthassuk. Ennek érdekében 4,0 millió Ft-ot intézményi hatáskörben dologi kiadásokról az intézményi beruházások kiemelt előirányzatra átcsoportosítottunk.

 

Az ICSSZEM 2004. évi jóváhagyott maradványából 2005. decemberében 10,0 millió Ft összegben részesültünk, melyből a költözködéshez kapcsolódóan jelentkező felújítási igények kerültek kielégítésre, továbbá informatikai, irodatechnikai eszközök, bútorok és egyéb berendezési tárgyak kerültek beszerzésre.

 

A Hatóságnál közszolgálati és munkajogviszonyban foglalkoztatottak 2005. évi költségvetési létszáma 17 fő, melyből alaptevékenységi körben foglalkoztatott 11 fő, adminisztratív, titkársági feladatokra 3 fő, gazdálkodási, költségvetési szakterületen 2 fő, gépjárművezetői tevékenységre 1 fő. A hatósági munkát végző vezetők és beosztott köztisztviselők mindegyike felsőfokú – egy kivétellel jogtudományi egyetemi – végzettségű, közülük heten rendelkeznek szakvizsgával, hárman a szakvizsgához szükséges szakmai gyakorlat megszerzése szempontjából pályakezdőnek minősülnek. A munkatársaink több mint fele 1- 4 idegen nyelvet beszél, az átlagéletkor 43 év.

 

Több funkcionális feladatot megállapodás, vagy szerződés alapján külső szolgáltatóval végeztet a hatóság. A humánpolitikai, informatikai és központosított illetmény számfejtési feladatokat 2005-ben és 2006-ban is a MEH, a közbeszerzési, számviteli, gépjármű ügyintézői feladatokat pedig külső szolgáltató útján látja el.

 

Hatóság szakmai tevékenysége

 

Az Ebktv. 2004. január 27-én lépett hatályba. Ez a szabályozás nem előzmények nélküli a magyar jogban. Az Alkotmánynak az emberi méltóság védelmét, a bármely alapon történő hátrányos megkülönböztetés tilalmát és az állam ezzel kapcsolatos felelősségét rögzítő rendelkezéseivel összhangban különböző törvények az Ebktv. hatályba lépését megelőzően is tartalmaztak a diszkriminációval szembeni fellépést biztosító szabályokat. A szabályozás azonban nélkülözte az egységes fogalomhasználatot, nem biztosított megfelelő eszközöket a jogsértésekkel szembeni fellépéshez, ezért is vált szükségessé egy olyan általános antidiszkriminációs törvény megalkotása, amely a meglévő szabályokat koherenssé teszi, megteremti az egységes fogalomhasználatot, kitölti az eddigi szabályozásban mutatkozó réseket, valamint megfelelő eljárási rendelkezéseket, szankciókat biztosít a jogsértések orvoslásához.

 

Az Ebktv. hatályba lépésével egyidejűleg 26 ágazati törvény módosult, illetve egészült ki az egyenlő bánásmód követelményével.

 

A törvény széles körben meghatározza a kötelezettek körét, azt kívánja meg tőlük, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek, vagy személyek egyes csoportjaival szemben hátrányos megkülönböztetést eredményez. A kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A törvény általánosságban mindenkire kötelezően írja elő ezt a követelményt.

 

A Hatóság hatásköre, feladatai:

 

Az EBH általános antidiszkriminációs szerv, amely az Ebktv. alapján

 

egyedi ügyekben vizsgálatot folytat az egyenlő bánásmód megsértése tárgyában, s határozatot hoz;

 

közérdekű igényérvényesítés joga alapján pert indít a jogaikban sértett személyek és csoportok jogainak védelmében;

 

véleményezi az egyenlő bánásmódot érintő jogszabályok tervezeteit;

 

javaslatot tesz kormányzati döntésekre, jogi szabályozásra;

 

rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt és a Kormányt az egyenlő bánásmód érvényesülésével kapcsolatos helyzetről;

 

feladatainak ellátása során együttműködik a társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel, valamint az állami szervekkel;

 

folyamatos tájékoztatást ad és segítséget nyújt az egyenlő bánásmód megsértése elleni fellépéshez;

 

közreműködik az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos, a nemzetközi szervezetek számára készülő jelentések elkészítésében;

 

évente jelentést készít a Kormánynak a hatóság tevékenységéről és a törvény alkalmazása során szerzett tapasztalatairól.

 

A Hatóság alapfeladata hatósági tevékenység, emellett szervezési, tájékoztatási, a jogi szabályozás terén javaslattételi, valamint gazdálkodási feladatai vannak.

 

Hatósági feladatok:

 

A Hatóság az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén a jogaiban sértett fél kérelmére, vagy a törvényben meghatározott esetekben hivatalból lefolytatja a hatósági eljárást annak megállapítása érdekében, hogy történt-e hátrányos megkülönböztetés. Amennyiben az eljárás során bebizonyosodik, hogy sérült az egyenlő bánásmód követelménye, hatósági határozattal, a törvényben meghatározott szankciót alkalmaz.

 

A törvény meghatározza, hogy az egyenlő bánásmód megsértése miatti eljárásokban melyik félnek mit kell bizonyítania. A sérelmet szenvedett félnek kérelmében jeleznie kell, hogy őt milyen hátrány érte milyen jogviszonyban, és azt, hogy rendelkezett-e a jogsértéskor a törvényben felsorolt valamely védett tulajdonsággal. ( pl. nem engedték be egy nyilvános rendezvényre, vagy nem alkalmazza valamely munkáltató, mégpedig fogyatékossága, roma származása, életkora vagy az Ebktv.-ben felsorolt más tulajdonsága miatt.)

 

A hatósági eljárás során az eljárás alá vont személynek, szervezetnek kell bizonyítania, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, vagy az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. Mindezek mellett, a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései értelmében a hatóságnak is mindent meg kell tenni a tényállás alapos tisztázása érdekében.

 

2005-ben 491 beadvány érkezett a Hatósághoz, 2006. első felében 475! A számok azt jelzik, hogy a Hatóság ismertségének terjedésével az éves érkezés várhatóan a 2005. évi duplájára emelkedik. A kérelmek nagyrészt a munka világával, főleg a romák munka vállalásával, az 50 év feletti nők, a gyermeket vállalók, és a fogyatékossággal élők foglalkoztatásával, elbocsátásával kapcsolatosak. Több bejelentés érkezett az oktatással, a hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével, magántanulóvá nyilvánításával kapcsolatosan. Szinte kizárólag a roma kisebbséghez tartozókat érinti a szolgáltatások megtagadása a kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységekben, a fogyatékkal élőket pedig az egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférésben.

 

Jelzés értéke van annak, hogy számos esetben telefonon, személyesen, vagy egyre jellemzőbb módon e-mailben fordultak a hatósághoz hátrányos megkülönböztetés miatt, utóbb azonban nem vállalták az eljárást, vagy kérelmüket visszavonták. Több ügyben azért nem lehetett eljárni, mert a kérelmező nevének, beosztásának titokban tartását kérte, amelynek az ügyek jellegéből fakadóan, máskor a törvényi szabályozás elégtelensége miatt a hatóság nem tudott eleget tenni.

 

A törvény csak szűk körben biztosítja a Hatóság számára a hivatalból történő eljárás lehetőségét, csak a már bekövetkezett hátrány esetén indítható eljárás, amit a kérelmezőnek kell bizonyítani, s nem ad lehetőséget arra, hogy a civil szervezetek kezdeményezzenek a hatóság előtt közérdekből bizonyos csoportok védelmében eljárást.

 

Az Ebktv. viszonylag szűk körben biztosít hatáskört a Hatóság számára az egyenlő bánásmód elvének a magánviszonyokban történő érvényesülésének vizsgálatára. Magas azoknak az ügyeknek az aránya, melyeket ilyen okból kellett elutasítani, pl. társasházi jogviszony, birtokvita, családjogi ügyek. A foglalkoztatás az egyetlen terület, ahol a foglalkoztatási jogviszony jellegétől függetlenül eljárás indulhat az egyenlő bánásmód megsértése esetén.

 

A Hatóság 2005-ben 45 esetben az ügyet a hatáskörrel rendelkező más közigazgatási szervhez tette át, 212 ügyben a beadványozót levélben tájékoztatta a hatóság feladatköréről, a hátrányos megkülönböztetés mibenlétéről, illetőleg a jogérvényesítés egyéb lehetőségeiről. A panaszosok számos esetben ugyanis nem diszkriminációs sérelemmel fordultak a hatósághoz, hanem valamely más hatóság, bíróság döntésével szemben jelentettek be panaszt.

 

Ezekben az esetekben nem formális határozattal került elutasításra a kérelem, hiszen a panaszosok maguk sem kezdeményezték vizsgálat lefolytatását, csupán a sérelmükkel kapcsolatban kértek jogi felvilágosítást. Ezen ügyek a hatósági statisztikában nem jelennek meg, de a Hatóság ezek jelentős részében mediációs, közvetítő szerepet vállal az intézkedésre jogosult állami, önkormányzati szervek és a panaszos között, hogy a panasz ne süllyedjen el a bürokrácia útvesztőiben. Az összes beérkezett ügyből 144érdemi határozattal zárult, amelyből a hatóság 2005-ben 9 esetben állapította meg az egyenlő bánásmód követelményének megsértését. 2006. június 30-ig ugyancsak 9elmarasztaló határozat született.

 

A 18 ügy megoszlása a kérelmezők védett tulajdonsága szerint:

 

- hat esetben a nemzeti és etnikai kisebbséghez – roma származás – való tartozás ,

 

- öt esetben a női nemhez tartozás, illetve anyaság ,

 

- egy esetben a férfi nemhez tartozás

 

- két esetben fogyatékosság

 

- három esetben a kérelmező egyéb helyzete,

 

- egy esetben politikai vélemény.

 

A marasztaló határozatok közül öt esetben bírság kiszabására (450-700.000 forint közötti összegben), öt esetben a határoz nyilvánosságra hozatalára, a fennmaradó esetekben a jogsértés megszűntetésére, illetve a jövőbeni jogsértéstől való eltiltásra került sor. ( A szankciók közül adott esetben egymás mellett több is kiszabható. )

 

A Hatóság a vizsgálatok során - élve a törvény adta lehetőségével - indokolt esetben megkísérelte az ellenérdekű ügyfelek közötti egyezség megkötését. A vizsgált időszakban 2005-ben 6, 2006. I. félévében már 5 esetben zárult egyezséggel az eljárás. Az egyezségben foglaltak megtartását a hatóság ellenőrzi.

 

A 2005. november 1-én hatályba lépett Ket. a Hatóság számára lehetővé tette az eljárás végzéssel történő befejezését, így 2005-ben 26 esetben került sor az eljárás megszüntetésére, mivel a kérelmező a hatóság felhívására nem tett eleget a hiánypótlásnak, vagy érdemben nem nyilatkozott, és az eljárás hivatalból való folytatásának hiányoztak a törvényi feltételei. Több esetben akadályozta a hatósági vizsgálat lefolytatását, hogy a kérelem előterjesztésekor, vagy utóbb kiderült, hogy a panaszos ezzel egyidejűleg ugyanezen jogalapból a bírósághoz is fordult. Ha ugyanis a bíróság valamely ügyben a hatáskörét vagy ennek hiányát megállapítja, vagy az ügy érdemében határoz, ez a döntés a közigazgatási szervre kötelező, a már meghozott érdemi határozat semmis. A Hatóság - amennyiben meggyőződött arról, hogy valamely ügyben a bíróság a hatáskörét megállapította - a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, illetve ha már vizsgálatba bocsátkozott, az eljárást megszűnteti.

 

A Hatóság 2005-ben 103 esetben hozott elutasító határozatot, az elutasítások döntő hányadának oka a Hatóság hatáskörének hiányára vezethető vissza. Az ilyen tartalmú döntések magas számából arra lehet következtetni, hogy tudatos, célirányos felvilágosító munkára van szükség a diszkrimináció mibenlétéről, a hatékony jogérvényesítés eszközeiről, formáiról, amely hozzájárulhat az előítéletek visszaszorításához, a társadalmi tudatformáláshoz. Meg kell azonban jegyezni, hogy a hatóság az esetek többségében vagy jelzéssel élt a különböző hatóságokhoz, vagy más konkrét segítséget adott az ügyfeleknek. ( Pl. segítséget nyújtott hajléktalan elhelyezéséhez, ügyének tisztázásához )

 

Az eljárások sajátosságai

 

A Korm. rendelet értelmében a Hatóság a székhelyén lakcímmel nem rendelkező személyt, ha személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, azon önkormányzat polgármesteri hivatalának a székhelyére idézi, ahol lakik vagy tartózkodik. Ugyanezen szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha az eljárás során a hatóság tárgyalást tart, az ott meghallgatandó személyeket azon önkormányzat polgármesteri hivatalának a székhelyére idézi, amelynek székhelyén a kérelmező lakik vagy tartózkodik.

 

E szabály alkalmazása folytán a Hatóság a vizsgált ügyekben 23 alkalommal tartott vidéken tárgyalást Szabolcs-Szatmár megyétől Vas megyéig.

 

Amennyiben az ismertetett rendelkezések alkalmazása aránytalan nehézséggel vagy az eljárás elhúzódásával járna, a meghallgatandó személyeket a Hatóság - a megjelenéssel járó költségek megtérítése mellett - székhelyére is idézheti, ezekben, illetve a fővárosból és vonzáskörzetéből érkezett kérelmekre indult eljárásokban a hatóság összesen 85 esetben tartott a székhelyén tárgyalást. A kérelmek jelentősebb része Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megyéből érkezett.

 

A hátrányos megkülönböztetés bizonyítása

 

A Faji Irányelv 8. Cikk (1) bekezdése és a Foglalkoztatási Irányelv 10. Cikke írja elő a tagállamok számára a bizonyítási teher „megfordulására” vonatkozó szabályok megalkotását.

 

A Hatóságnak az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének kivizsgálására irányuló eljárásaiban a bizonyítás szabályait a Ket. és Ebktv., valamint a R. határozzák meg.

 

Folytatás