KI FORDULHAT A HATÓSÁGHOZ ÉS KIKKEL SZEMBEN LEHET PANASZT BENYÚJTANI?

A hátrányos megkülönböztetésben részesített természetes személy (személyesen vagy meghatalmazottja útján), jogi személy vezetője vagy meghatalmazottja, érdekképviseleti szervezet vagy közérdekű igényérvényesítő a hatósághoz intézett kérelemmel (panaszbeadvánnyal) kezdeményezheti az eljárást.

Panaszt lehet benyújtani:

  • állami, önkormányzati szervezetek,
  • hatósági jogkört gyakorló szervezetek,
  • a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek,
  • közszolgáltatók, oktatási, szociális, gyermekvédelmi, művelődési, egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények,
  • önkéntes biztosítópénztárak, magánnyugdíjpénztárak,
  • pártok és minden egyéb költségvetési szerv diszkriminációt eredményező eljárásával szemben.

Hivatalból járhat el a hatóság:

  • a magyar állammal,
  • a helyi és nemzetiségi önkormányzatokkal, ezek szerveivel,
  • a hatósági jogkört gyakorló szervezetekkel valamint
  • a Magyar Honvédséggel és a rendvédelmi szervekkel szemben, ha észleli az egyenlő bánásmód követelményének megsértését.

 

A hatóság a magánszféra viszonyaiban is vizsgálatot folytathat, ha a

  • foglalkoztatási jogviszonyban a munkáltató,
  • állami támogatás felhasználása során a támogatásban részesülő egyéni és társas vállalkozások,
  • vendéglátó-ipari, kereskedelmi valamint művelődés és szórakozás céljára létrehozott intézmények,
  • szerződéskötésre ajánlatot tevő vagy ajánlattételre felhívó fél sérti meg az egyenlő bánásmód követelményét.

 

A hatóságnak nincs hatásköre családjogi, hozzátartozók közötti, egyházi jogi személyek hitéleti tevékenységével közvetlenül összefüggő, és a szervezetek tagjai közötti, tagsággal összefüggő jogviszonyokban.

A hatóság nem vizsgálhatja az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, az alapvető jogok biztosa, valamint a bíróságok és az ügyészség közhatalmi döntéseit és intézkedéseit.