Többszörös diszkrimináció egy ügyben

Közfoglakoztatott nők panaszolták a polgármestert nemi alapú megkülönböztetés és zaklatás miatt. Elmondásuk szerint a polgármester megszégyenítő, degradáló, obszcén és trágár kifejezéseket használt velük szemben, ajánlatokat tett, otthonukban látogatta őket, akaratuk ellenére létesített testi kontaktust velük.

A közeledés visszautasítását megalázó feladatokkal és kedvezőtlen munkakörülményekkel büntette, előfordult, hogy az utasítására szakadó esőben, órákon keresztül várakoztak. Az atrocitásokat elviselték, mert szükségük volt a jövedelemre, más munkalehetőség nem volt, gyermekeiket el kellett tartaniuk.
A hatóság tárgyalást tartott az ügyben és védett (személyes adataikat a hatóság zártan kezeli) tanúkat is meghallgatott. A polgármester részben tagadta, részben saját baráti gesztusaként értékelte a zaklató magatartásokat. A hatóság, figyelemmel arra is, hogy a zaklatás nem feltétlenül szándékos magatartás, lefolytatta az eljárást. Határozatában megállapította, hogy az eljárás alá vont polgármester a kérelmezők kiszolgáltatott helyzetének és saját hatalmának tudatában, azzal súlyosan visszaélve tanúsított olyan magatartást, amely a kérelmezők számára nem volt elfogadható. A hatóság ezt a körülményt az Ebktv. szerinti egyéb helyzet védett tulajdonságként értékelte és megállapította, hogy a polgármester a kérelmezők női nemhez, továbbá roma nemzetiséghez tartozásával, valamint egyéb helyzetével összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, megvalósította a szexuális zaklatás és a zaklatás tényállását.
A hatóság eltiltotta az eljárás alá vont polgármestert a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításától, valamint háromszázezer forint bírság és az eljárási költség megfizetésére kötelezte. A szankciók körében értékelte a hatóság, hogy az eljárás alá vont polgármester a jogsértést több kérelmező sérelmére, a kérelmezők többszörösen hátrányos, kiszolgáltatott helyzetével munkáltatóként visszaélve, folytatólagosan követte el. A hatóság határozata jogerős.
A diszkriminációs ügyekben tanúvédelmi szabályok biztosítják a félelem nélküli, befolyástól mentes vallomástétel lehetőségét. Ebben az ügyben a tanúk valószínűsítették, hogy a tanúvallomásuk miatt súlyosan hátrányos következmény érheti őket, ezért személyazonosító adataikat és lakcíműket a hatóság az ügy iratai között zártan (lezárt és lepecsételt borítékban) kezelte, személyüket az eljárás alá vont nem ismerhette meg. Az egyéb helyzet védett tulajdonságról az EBH Füzetekben (Kiadványok menüpont) olvashatnak bővebben az érdeklődők.