Tájékoztató az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2015. évi tevékenységéről, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alkalmazásának tapasztalatairól

Tájékoztató

Kiadja az Egyenlő Bánásmód Hatóság

 

Felelős kiadó: Dr. Honecz Ágnes

Szerkesztők: Dr. Gregor Katalin, Dr. Pánczél Márta

Grafika: Koczka Kristóf

Tipográfia és borítóterv: Kollár Levente

Készült: Pauker-Holding Kft., Budapest

ISSN 2060-7245

© Egyenlő Bánásmód Hatóság, 2016.

 

Tartalom

Bevezető

A hatóságról

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2015. évi tevékenysége a számok tükrében

Esetek a hátrányos megkülönböztetés különböző területeiről

Áruk forgalma, szolgáltatások igénybevétele

Foglalkoztatás

Oktatás

Egyéb ügyek

Ügyek a bíróság előtt

Nemzetközi kapcsolatok

Kommunikáció és partnerség

 

Bevezető

A 2015-ben 10 éves Egyenlő Bánásmód Hatóság működésének törvényben meghatározott célja a hatékony jogvédelem biztosítása a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára.

Nyitott kérdés volt 2015-ben, hogy a szervezet első évtizedének nagy részében rendelkezésünkre álló és a hatósági munkát erősítő kiemelt projekt forrásai és személyi kapacitása nélkül, elért eredményeink milyen szinten lesznek fenntarthatóak és fejleszthetőek.

A hatósági munka „erősítése” főként kommunikációs oldalról az Ebktv.-ben meghatározott mandátumunk sokrétűsége miatt és folyamatosan szükséges, mivel a szervezet feladatköre a panaszkezelésen túlmenően, a hatósági jogalkalmazástól jellegében teljesen különböző segítségnyújtási, tájékoztatási és együttműködési tevékenységeket is felölel.

A feladatellátást még összetettebbé teszi, hogy ezekkel a jórészt promócionális, kommunikációs, közreműködési tevékenységekkel úgy kell a diszkrimináció áldozatait támogatni és megerősíteni, az egyenlő bánásmód megtartására kötelezetteket pedig jogkövető magatartásra ösztönözni, hogy a hatóság és a hatósági eljárás pártatlansága megkérdőjelezhetetlen maradjon.

A 2015-ben kialakított Kommunikációs és Partnerségi Főosztályunk sikerrel osztotta meg és vitte tovább kommunikációs és oktatási eredményeinket, fejlesztette az intézmény online arculatát.

A hatóság jogászai a hatósági eljárások, vidéki tárgyalások és a bírósági képviselet mellett minden megtettek azért, hogy az EBH a reszponzivitását megőrizve tudjon eleget tenni 2015-ben is a számos tudásmegosztásra, előadásokra, képzéseken való részvételre vonatkozó megkeresésnek.

A kezdetektől törekedtünk az antidiszkriminációs ismeretek bevezetésének elősegítésére a felsőoktatásban. Idén ez a célkitűzésünk a megvalósulás felnőttoktatási szintjét érte el, befejeződött az EBH tananyagával kezdeményezett képzési program akkreditálása a közszolgálati tisztviselők továbbképzési programjegyzékébe.

A joghoz jutást elősegítő, hazai és EU-s szinten is jó gyakorlatnak számító országos ügyfélfogadási hálózatunk (19 egyenlőbánásmód-referens) stabilan működtethetőnek bizonyult, és továbbra is biztosítja a hatóság gyors, közvetlen elérhetőségét minden megyében.

Éves tevékenységünk összefoglaló kiadványából tájékozódhat a hatóság munkájának részleteiről, éves statisztikai adatairól, valamint a diszkrimináció kiemelt területein 2015-ben kivizsgált, jogerős eseteinkből is talál válogatást.

 

                                                                         Dr. Honecz Ágnes

 

A hatóságról[1]

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) ellenőrzi Magyarországon az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel. Az EBH független, autonóm államigazgatási szerv. Feladatait csak törvényben lehet megállapítani. Feladatkörében nem utasítható, tevékenységét más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen végzi. Az EBH elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök kilenc évre nevezi ki.

Az EBH elsődleges feladata a diszkriminációs ügyekben benyújtott panaszok, bejelentések kivizsgálása. A hatóság a közigazgatási eljárás szabályai szerint folytat vizsgálatot, munkáját az országos lefedettségű egyenlőbánásmód-referensi hálózat segíti. A hatóság a diszkriminatív magatartások megelőzését, felismerését, a diszkriminációmentes szemlélet elsajátítását a jogalkalmazás mellett szakmai publikációkkal, programokkal és információs kiadványokkal támogatja.

Az EBH tevékenységének jogi kereteit Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) határozza meg.

Diszkrimináció

A diszkrimináció az egyenlő bánásmód követelményének megsértése. A törvény (Ebktv.) értelmében akkor sérül az egyenlő bánásmód követelménye, azaz akkor valósul meg diszkrimináció, ha valakit vagy valakiket a törvényben felsorolt úgynevezett védett tulajdonságuk miatt ér sérelem. A védett tulajdonságok az Ebktv-ben felsorolt olyan tulajdonságok, jellemzők, amelyek alapján a megkülönböztetés a törvény értelmében sérti az egyenlő bánásmód követelményét, tehát diszkriminációnak minősül.

Az Ebktv-ben felsorolt védett tulajdonságok:

  • nem
  • faji hovatartozás
  • bőrszín
  • nemzetiség
  • nemzetiséghez való tartozás
  • anyanyelv
  • fogyatékosság
  • egészségi állapot
  • vallási vagy világnézeti meggyőződés
  • politikai vagy más vélemény
  • családi állapot
  • anyaság (terhesség) vagy apaság
  • szexuális irányultság
  • nemi identitás
  • életkor
  • társadalmi származás
  • vagyoni helyzet
  • foglalkoztatási jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama
  • érdekképviselethez való tartozás
  • egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző

Az Ebktv. általában olyan tulajdonságokat részesít védelemben, amelyek jellemzően veleszületett, állandó, az egyén által megváltoztathatatlan vagy nehezen megváltoztatható tulajdonságok. A nemzetközi gyakorlattal összhangban a törvénnyel védelmezett tulajdonságok a személyiség lényegi vonásai, csoportképzésre alkalmasak és előítéletek alapjául szolgálnak. A törvényi felsorolás ugyanakkor nem zárt, a felsorolásban az „egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző”is szerepel (Ebktv. 8. § t) pont). Ez azonban nem jelenti azt, hogy a törvény a megkülönböztetést, a zaklatást egy személy vagy csoport bármilyen egyéb tulajdonsága, helyzete alapján diszkriminációnak tekintené. Az egyéb helyzet fogalmát szűken kell értelmezni, ebben a körben is csak a törvényben felsoroltakhoz hasonló jellegű tulajdonságok, helyzetek fogadhatók el védett tulajdonságként.

A diszkrimináció megvalósulhat közvetlen hátrányos megkülönböztetéssel, közvetett hátrányos megkülönböztetéssel, zaklatással, jogellenes elkülönítéssel (szegregáció) és megtorlással.

Jelen kiadvány az EBH 2015. évi tevékenységéről nyújt információkat. Az EBH-ról és eljárásáról a hatóság honlapján további részletes tájékoztatás olvasható.

 

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2015. évi tevékenysége a számok tükrében

Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz 2015-ben 733 írásos beadvány érkezett. Az előző évről áthúzódó 151 üggyel együtt összesen 884 panasszal foglalkozott a hatóság a tavalyi évben. A megyei egyenlőbánásmód-referensek 84 panaszt továbbítottak 19 megyéből és további 1746 ügyfélkapcsolatot rögzítettek az ügyfélfogadásokon.

A legtöbb panasz Budapestről, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkezett, a legkevesebb panaszos pedig Vas, Nógrád és Veszprém megyéből kezdeményezte a hatóság eljárását.

2015-ben 407 ügyben folyt hatósági eljárás, további 477 esetben levélben tájékoztatta az ügyfeleket a hatóság arról, hogy jogorvoslati kérelmükkel mely más szerveket tudnak felkeresni, mert az nem tekinthető diszkriminációs panasznak.

A hatóság munkatársai 34 alkalommal Budapesten tartottak tárgyalást, vidéken további 33 tárgyaláson vettek részt.

A 2015-ben vizsgált ügyekben – a 2014-es évhez hasonlóan – a kérelmezők a védett tulajdonságok közül a panaszbeadványban leggyakrabban a fogyatékosságot (74 esetben), a nemzetiséghez tartozást (64 esetben) és az anyaságot (terhességet) vagy apaságot (39 eset) jelölték meg. A hatóság határozataiban a kérelmező fogyatékosságával kapcsolatban állapította meg leggyakrabban az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét.

2015-ben 240 közigazgatási döntés született. A hatóság eljárása 110 esetben elutasító határozattal, 70 esetben eljárást megszüntető végzéssel zárult (eredménytelen hiánypótlási felhívás, visszavont kérelem), 10 esetben érdemi vizsgálat nélküli elutasítással végződött.

A hatóság 33 esetben állapította meg, hogy az eljárás alá vont megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és 17 esetben a felek egyezségkötését jóváhagyó határozatot hozott.

A hátrányos megkülönböztetés területeit tekintve a legtöbb jogsértést megállapító határozat a foglalkoztatással kapcsolatban született (15 jogsértést megállapító határozat), amelyet a szolgáltatások igénybevételének területe követ, többek között az akadálymentesítés hiánya miatt megállapított jogsértésekkel (7 eset), illetve az önkormányzatok és szerveik hatáskörébe tartozó ügyekkel (5 eset).

A szankciók körében a hatóság a legtöbb esetben eltiltotta az eljárás alá vont ügyfelet a további jogsértő magatartástól. Bírság kiszabására a megállapított jogsértések 82 %-ában, 27 esetben és összesen 8.305.000 Ft összegben került sor. Minden harmadik ügyben a határozat nyilvánosságra hozatalának elrendelését is tartalmazta a közigazgatási döntés a hatóság, illetve az eljárás alá vont ügyfél honlapján.

A hatóság döntéseivel szemben (a 2014. évi döntésekkel együtt) 24 esetben fordult az ügyfelek valamelyike bírósághoz 2015-ben.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság két határozatot és két végzést helyezett hatályon kívül, és új eljárás lefolytatására utasította a hatóságot. Az EBH az ítéletek közül kettőnek kezdeményezte a felülvizsgálatát a Kúrián. Az eljárások folyamatban vannak. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5 esetben a hatóság döntésének felülvizsgálatát kérő felperesi keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül utasította el. További 13 esetben érdemi döntéssel utasította el a kereseti kérelmet, azaz a bíróság a hatóság döntését az eljárási és anyagi jogszabályok tekintetében is megalapozottnak találta. Három esetben a felperes elállt a keresetétől, ezért a bíróság megszüntette a pert. 2015. december 31-én 17 hatósági ügyben volt folyamatban közigazgatási per.

A Kúria 2015-ben két esetben találta megalapozottnak a hatóság felülvizsgálati kérelmét. Ezekben az ügyekben hatályon kívül helyezte a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét, egyszersmind elutasította a felperesi kereseteket. További három esetben hatályában fenntartotta a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság olyan ítéleteit, amelyek a hatóság döntését megalapozottnak tartották és elutasították a felperesek keresetét. Egy ügyben találta a Kúria megalapozatlannak a hatóság felülvizsgálati kérelmét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletével szemben, és hatályában fenntartotta a megtámadott döntést.

Az EBH 2009-2014 között megvalósított szakmai kommunikációs programja felkeltette a hatósági információk megosztásra irányuló igényt. Az EBH digitális tereinek és szolgáltatásnyújtási tevékenységének modernizált eszközei és arculatai 2015-re megsokszorozták az intézményi kommunikáció lehetőségét. A program befejezése után a hatóság szervezeti felépítése 2015. január 1-től Kommunikációs és Partnerségi Főosztállyal bővült. A Főosztály alapfeladata a hatósági tájékoztatás és információszolgáltatás nyilvánosságával a diszkriminációmentesség elvének, az egyenlő bánásmód követelményének és védelmének, a jogorvoslat lehetőségének és a diszkriminációval szemben garantált jogok érvényesülésének kommunikációs támogatása.

A hatóság a jogalkalmazás mellett a diszkrimináció megelőzésében tudásmegosztással és az intézményi kommunikáció fejlesztésével vesz részt. A Kommunikációs és Partnerségi Főosztály a hatóság feladatmegvalósító és koordináló szervezeti egysége. Kommunikációs aktivitásait az aktuális
információk, folyamatok és jó gyakorlatok hatékony elérését szolgáló kampányokkal és kiadványokkal tervezi, valamint a hatóság folyamatos jelenlétével az offline és online kommunikációs térben.

Az új szervezeti egység látja el „A diszkrimináció elleni küzdelem, a társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka fejlesztése” című pályázati program fenntartási feladatait. Az Eu 2020 Partnerségi Megállapodásban és az operatív programokban kiemelt fontosságú cél a horizontális politikák érvényesítése, amelynek az Egyenlő Bánásmód Hatóság bevonásával kell megvalósulnia. A jelentkező feladatokat a Kommunikációs és Partnerségi Főosztály koordinálja.

 

[1]    Az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárását Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. tv. szabályozza. A jogszabályra a tájékoztató kiadvány Ebktv. rövidítéssel hivatkozik.

 

Tovább >>