Gyakran ismételt kérdések

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az egyenlő bánásmód követelményének megvalósulását ellenőrző autonóm állami szerv, az emberi méltóság garanciális intézménye. Olyan panaszosok számára nyújt jogorvoslati lehetőséget, akiket diszkrimináció, azaz hátrányos megkülönböztetés ér. A hatóság a diszkriminációs folyamatok felismerését és megelőzését a jogalkalmazás mellett szakmai információkkal és kiadványokkal támogatja.

Mikor beszélünk hátrányos megkülönböztetésről?
Az egyenlő bánásmód követelménye akkor sérül, vagyis akkor valósul meg hátrányos megkülönböztetés (idegen szóval: diszkrimináció), ha egy személyt vagy csoportot valamilyen védett tulajdonsága miatt ér hátrány. A hátrányos megkülönböztetés pontos fogalmát, a védett tulajdonságok körét Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény határozza meg.

A törvényben felsorolt védett tulajdonságok a következők: 
a) nem,
b) faji hovatartozás,
c) bőrszín,
d) nemzetiség,
e)  nemzetiséghez való tartozás,
f) anyanyelv,
g) fogyatékosság,
h) egészségi állapot,
i) vallási vagy világnézeti meggyőződés,
j) politikai vagy más vélemény,
k) családi állapot,
l) anyaság (terhesség) vagy apaság,
m) szexuális irányultság,
n) nemi identitás,
o) életkor,
p) társadalmi származás,
q) vagyoni helyzet,
r) foglalkoztatási jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,
s) érdekképviselethez való tartozás,
t) egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző

A felsorolásban utolsóként szereplő egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző körében a törvényi felsorolásban nem szereplő, de azokhoz jellegében hasonló tulajdonságok, jellemzők vehetőek figyelembe védett tulajdonságként.

A diszkrimináció típusai
A hátrányos megkülönböztetés esetei a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés (szegregáció) és a megtorlás.

Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amikor egy személyt vagy csoportot valamely valós vagy vélt védett tulajdonsága miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült, vagy részesülne.

Közvetett hátrányos megkülönböztetés a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő és látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely valamely védett tulajdonsággal rendelkező személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe, mint amelyben más összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport volt, van, vagy lenne.

Zaklatásnak minősül az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek valamely védett tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása az adott személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.

Jogellenes elkülönítésnek minősül az a rendelkezés, amely valamely védett tulajdonság alapján egyes személyeket, vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától – anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné – elkülönít.

Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul, vagy azzal fenyeget.

Fentieken túl az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti a védett tulajdonsággal rendelkező (pl. fogyatékos) személyek esélyegyenlőségének előmozdítását célzó, jogszabályokban előírt kötelezettségek megszegése. (Például akadálymentesítési kötelezettség elmulasztása, sajátos nevelési igényű gyermek számára a szakértő által előírt fejlesztés elmulasztása stb.)

Főszabályként nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét az olyan intézkedés, magatartás, amely az egyenlő bánásmódhoz való jogot másik alapvető jog érvényesülése érdekében korlátozza, feltéve hogy ez elkerülhetetlen, a cél elérésére alkalmas és azzal arányos, továbbá az olyan magatartás sem, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő ésszerű indoka van.

Az egyenlő bánásmód követelményének legjellemzőbb területei a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, a lakhatás, az oktatás, az áruk forgalmazása és a szolgáltatások igénybevétele.

Kikkel szemben lehet kérelmet benyújtani?
Az egyenlő bánásmód követelményét a közszféra valamennyi szereplője (a magyar állam, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, ezek szervei, a hatósági jogkört gyakorló szervek, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, a közalapítványok, köztestületek, valamint munkavállalók és munkáltatók érdekképviseleti szervezetei, a közszolgáltatást végző szervezetek, a közoktatási és a felsőoktatási intézmények, a szociális, gyermekvédelmi gondoskodást, valamint gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó személyek és intézmények, a muzeális intézmények, a könyvtárak, a közművelődési intézmények, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíj pénztárak, az egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatók, a pártok, valamint minden egyéb költségvetési szerv) köteles betartani.

Ugyancsak köteles betartani az egyenlő bánásmód követelményét az adott tevékenysége során, aki valamilyen szolgáltatást nyújt, vagy árut forgalmaz, valamennyi munkáltató a foglalkoztatás során, és mindenki, aki állami támogatásban részesül a támogatás felhasználása során.

Fenti szervezetek, személyek ellen lehet kérelmet benyújtani.

Milyen ügyekben nem tud eljárni a hatóság?
A családi, hozzátartozói viszonyokban, magánjellegű kapcsolatokban, az egyházak hitéleti tevékenységében, a különböző cégek, szervezetek tagjai közötti, tagsággal összefüggő jogviszonyokban nincs előírva az egyenlő bánásmód követelményének a betartása. Ilyen ügyekben tehát nem tud eljárni a hatóság.

Kik nyújthatnak be kérelmet?
Az egyenlő bánásmód követelményét a Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben be kell tartani.

A hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció) kivizsgálása iránti kérelmet főszabályként maga a jogsérelmet szenvedett személy nyújthatja be. A jogsérelmet szenvedett személy mind a kérelem benyújtására, mid az eljárásban való képviseletére bárkit meghatalmazhat, ebben az esetben a képviselő részére adott meghatalmazást csatolni kell. A meghatalmazást két tanú előtt kell aláírni. A jogsérelmet szenvedett személy képviseletét elláthatja valamely civil és érdek-képviseleti szervezet is, akinek a meghatalmazáson túl az alapszabályát vagy alapító okiratát is csatolnia kell.

Amennyiben kiskorú személyt ér hátrányos megkülönböztetés, úgy a kérelmet a törvényes képviselője (szülő) nyújthatja be.

Civil és érdek-képviseleti szervezet is nyújthat be kérelmet, ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti. Egy adott nemzetiséget érintő hátrányos megkülönböztetés tekintetében kérelmet nyújthat be a nemzetiségi önkormányzat, illetve a munkavállalókat érintő ügyekben a szakszervezet is. (Ezekben az eljárásokban a társadalmi, érdek-képviseleti szervezet tehát nem meghatalmazott képviselőként, hanem ügyfélként vesz részt, az eljárásban megilletik az ügyfél jogai.) A civil és érdek-képviseleti szervezetnek ebben az esetben is be kell csatolnia alapszabályát, vagy alapító okiratát, melyben a szervezet céljai, feladatai között szerepelnie kell az ügyben releváns védett tulajdonsággal rendelkezők jogvédelmének.

Mit kell tartalmaznia a kérelemnek?
A hátrányos megkülönböztetés kivizsgálása iránti kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

  • a kérelmező nevét és lakóhelyét (levelezési címét)
  • a bepanaszolt (sérelmet okozó) szerv, személy nevét és címét
  • a sérelem bekövetkezésének időpontját
  • a sérelmezett intézkedés, magatartás pontos leírását, a körülmények részletes ismertetésével
  • milyen okból (milyen védett tulajdonsága) miatt érte a sérelem
  • az ügyben indított-e bíróság, vagy más hatóság előtt eljárást
  • az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet

Hogyan zajlik az eljárás?
A hátrányos megkülönböztetés kivizsgálása tárgyában lefolytatott eljárás főbb lépései:

  • az Egyenlő Bánásmód Hatóság a beérkezett kérelmet áttanulmányozza
  • ha a kérelem hiányos hiánypótlási felhívást bocsát ki
  • a bepanaszolt szervet, személyt értesíti az eljárás megindításáról, és felhívja, hogy a kérelemre tegyen nyilatkozatot, csatolja bizonyítékait
  • a hatóság általában tárgyalást tart, melyen meghallgatja az ügyfeleket, szükség esetén tanúkat (a tárgyalás helyszíne jellemzően a kérelmező lakóhelye szerinti polgármesteri hivatal)
  • szükség esetén további bizonyítási eszközöket alkalmaz (pl. helyszíni, szemle, szakértő, tesztelés stb.)
  • az eljárás szünetel, ha azt az ügyfelek közösen kérik
  • felfüggeszti a hatóság az eljárást, ha a kérelmező bíróság előtt keresetet indított az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt, és az ítélet jogerőre emelkedését követően dönt
  • a hatóság a döntéshozatal előtt megkísérli a felek között egyezség létrehozását
  • ha nem jön létre egyezség, a hatóság döntést hoz (vagy megállapítja a jogsértést és szankciót alkalmaz, vagy elutasítja a kérelmet)

Különleges bizonyítási szabályok
A kérelmezőnek valószínűsítenie kell, hogy hátrány érte és hogy a jogsértéskor – ténylegesen, vagy a jogsértő feltételezése szerint – rendelkezett a törvényben meghatározott valamely védett tulajdonsággal. Amennyiben a kérelmező eleget tett valószínűsítési kötelezettségének, úgy a másik félnek (a bepanaszolt szervnek, személynek) kell bizonyítania azt, hogy a jogsérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani.

Milyen döntéseket hozhat a hatóság?

1. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság nem hoz ügy érdemében döntést:

  • visszautasítja a kérelmet (pl. ha nem diszkriminációs ügyről van szó, így nem tartozik a hatóság hatáskörébe, ha a kérelem elkésett, ha a kérelmet bíróság, vagy más hatóság már elbírálta)
  • megszünteti az eljárást (pl. ha a kérelmet vissza kellett volna utasítani, ha a kérelmező a hatóság felhívására nem nyilatkozott, ha a kérelmező visszavonta a kérelmét)
  • a felek között az eljárásban létrejött egyezséget határozattal jóváhagyja

2. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az ügyben érdemi döntést hoz:

  • megállapítja a jogsértést (hátrányos megkülönböztetést) és szankciókat alkalmaz
  • megállapítja, hogy nem történt jogsértés (hátrányos megkülönböztetés) és a kérelmet elutasítja
  • a hatóság által alkalmazható szankciók köre:

          a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését
          b) megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását
          c) elrendelheti a jogsértést megállapító jogerős határozatának nyilvános közzétételét
          d) bírságot szabhat ki (ötvenezertől hatmillió forintig terjedhet)
          e) külön törvényben meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhat

Jogorvoslat a hatóság döntésével szemben

  • A hatóság döntése (vitatott közigazgatási cselekménye) elleni közigazgatási pert keresetlevéllel kell megindítani.
  • A perben a Fővárosi Törvényszék (1027 Budapest, Tölgyfa u. 1-3.) jár el.
  • A keresetlevelet a hatósághoz kell benyújtani, az E-ügyintézési törvény figyelembevételével.
  • A kereset benyújtásának határideje a döntés (vitatott közigazgatási cselekmény) közlésétől számított 30 nap.
  • A keresetlevélnek a következőket kell tartalmaznia: az eljáró bíróság (Fővárosi Törvényszék) megjelölését, a felperes nevét (továbbá cégjegyzékszámát vagy más nyilvántartásba-vételi számát, lakcímét vagy székhelyét, adóazonosító számát és perbeli állását, továbbá képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét, illetve - ha ilyennel rendelkezik - egyéb elérhetőségét), az alperes (Egyenlő Bánásmód Hatóság) nevét, székhelyét (1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B)  és perbeli állását (alperes), a vitatott közigazgatási tevékenység és az arról való tudomásszerzés módjának és idejének azonosítására alkalmas, illetve ahhoz szükséges adatot (pl. a megtámadott döntés számát), azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható, a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával és a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.
  • A keresetlevelet az ügy irataival együtt a hatóság továbbítja a bírósághoz (főszabályként 15 napon belül).
  • A közigazgatási per illetéke 30.000 Ft, amit a pervesztes fél visel.
  • A Fővárosi Törvényszék előtt a jogi képviselet kötelező.
  • A bíróság a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény szabályai szerint folytatja le az eljárását.

Egyenlő Bánásmód Hatóság

Levélcím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B
Telefon: (+36-1) 795-2975, 06/80 203-939 (zöldszám), fax: (+36-1) 795-0760
E-mail: ebh@egyenlobanasmod.hu 
A Hatósági és Jogi Főosztály ügyfélfogadása: hétfő 9.00-16.00 óra

Az egyenlőbánásmód-referensek minden megyében fogadják az ügyfeleket. 
Az ügyfélfogadások helyszínét és időpontjait megtalálja itt.