Az Egyenlõ Bánásmód Tanácsadó Testület

384/1/2008. (I.23.) TT. sz. állásfoglalása
az akadálymentesítési kötelezettségrõl

Az 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) 2007. évi módosítása megváltoztatta a fogyatékos személyeket megilletõ jogokat, a kötelezettek körét és az akadálymentesítési határidõket. Az új akadálymentesítési határidõk nem jelentik azt, hogy a kötelezett a határidõ lejártáig teljes mértékben mentesül az akadálymentesítési kötelezettség alól. Ha a kötelezett (tulajdonos, üzemeltetõ) jelentõs költséggel megváltoztatja a szolgáltatás tárgyi környezetét, eszközeit, anyagi feltételeit, akkor nem hivatkozhat alappal a mentesülési határidõre. Továbbá a 2007. április 1-jén még nem mûködõ közszolgáltatások sem mentesülnek az akadálymentesítési kötelezettség alól. A 2007. április 1-jén már mûködõ szolgáltatás fogalmát korlátozottan kell értelmezni. A Fot. módosításának hatályba lépése (2007. május 1.) elõtt már folyamatban lévõ ügyekben a módosítás elõtt hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az Egyenlõ Bánásmód Tanácsadó Testület 10.007/3/2006. TT. sz. állásfoglalásában tette közzé álláspontját az akadálymentesítési kötelezettség szabályairól. A 2007. évi XXIII. törvény (továbbiakban: Módosítás) módosította a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényt (Fot.). A 2007. május elsején hatályba lépett Módosítás érintette a fogyatékos személyeket megilletõ jogokat, a kötelezettek körét és az akadálymentesítési határidõket.

A fogyatékos személyeket megilletõ jogok

A Fot. módosítása bõvítette a fogyatékos személyeket megilletõ jogok körét:

• Környezet: A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhetõ és biztonságos épített környezetre, amely jog vonatkozik különösen a közlekedéssel és az épített környezettel kapcsolatos tájékozódási lehetõségekre. (Fot. 5. §).
• Kommunikáció: A fogyatékos személynek, családtagjainak, segítõinek biztosítani kell a hozzáférés lehetõségét a közérdekû információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékosokat megilletõ jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. Hozzáférhetõ az információ akkor, ha azt a fogyatékos személy érzékelheti, és az biztosítja számára a megfelelõ értelmezés lehetõségét (Fot. 6. §). A kommunikációban jelentõsen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetõvé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit. A fogyatékos személyt az információs esélyegyenlõség megilleti az információs társadalmi szolgáltatások igénybevételekor (7. §).
• Közszolgáltatásokhoz való egyenlõ esélyû hozzáférés: A fogyatékos személy számára az e törvényben meghatározottak szerint - figyelembe véve a különbözõ fogyatékossági csoportok eltérõ speciális szükségleteit - biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlõ esélyû hozzáférést. A közszolgáltatások engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályok szerinti hatósági eljárás során az egyenlõ esélyû hozzáférés szempontjának érvényesülését biztosítani kell (Fot. 7/A. §).
• Közlekedés: A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelzõ- és tájékoztató berendezéseket is - alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre (Fot. 8. §). A közlekedésében jelentõsen akadályozott fogyatékos személy közlekedését - az indulási helytõl a célállomásig történõ - szállítást végzõ hálózat mûködtetésével is lehet biztosítani (Fot. 9. §). Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelõ számú és alapterületû parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni (Fot. 10. §).
• Támogató szolgálat, segédeszköz: A fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékossága által indokolt szükségleteinek megfelelõ támogató szolgálat igénybevételét, továbbá segédeszközt (Fot. 11. §).

Az akadálymentesség és közszolgáltatáshoz való egyenlõ esélyû hozzáférés joga és kötelezettjei

A Módosítás szerint a közszolgáltatás egyenlõ eséllyel hozzáférhetõ akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevõ állapotának megfelelõ önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhetõ és érzékelhetõ; továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthetõ, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerûen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetõk (Fot. 4. § h) pont).

Az akadálymentesség fogalma lényegében nem változott: akadálymentes az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelõ épített környezet. Akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve mûszaki megoldásokra van szükségük.

A Fot. 4. § f) pontja szerint közszolgáltatásnak az alábbiak minõsülnek:

fa) minden közhatalmi tevékenység - ideértve a hatósági, kormányzati és minden egyéb közigazgatási, valamint igazságszolgáltatási tevékenységet -, továbbá az Országgyûlés, az Országgyûlésnek beszámolással tartozó szervek, az Alkotmánybíróság, az országgyûlési biztosok, az ügyészség, valamint a honvédelmi és rendvédelmi szervek által hatáskörük gyakorlása során kifejtett tevékenység,

fb) az állam által fenntartott intézmény által nyújtott közszolgálati mûsorszolgáltatás, továbbá oktatási, közmûvelõdési, közgyûjteményi, kulturális, tudományos, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, sport-, ifjúsági, foglalkoztatási szolgáltatás, ellátás, illetve tevékenység,

fc) a helyi és kisebbségi önkormányzat hatásköre gyakorlása során kifejtett minden tevékenység - ideértve különösen a hatósági és egyéb közigazgatási tevékenységet -, valamint a helyi és kisebbségi önkormányzat, a nem állami és egyházi fenntartó, illetõleg az általa fenntartott közfinanszírozásban részesülõ intézmény által nyújtott fb) szerinti szolgáltatás, ellátás, tevékenység,

fd) minden ügyfélszolgálati rendszerben mûködtetett szolgáltató tevékenység, továbbá

fe) minden olyan hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenység, amely település vagy településrész közellátását szolgálja, használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható.

Az akadálymentesség és a közszolgáltatáshoz való egyenlõ esélyû hozzáférés biztosításának (továbbiakban: akadálymentesítési kötelezettség) elmulasztása az egyenlõ bánásmód megsértését eredményezik, ezért az ilyen jogsértésekre kiterjed az Ebktv. hatálya. A jogszabályban megfogalmazott kötelezettség megszegésén túl az ilyen mulasztás az Ebktv. 8. §-a szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minõsül, mert a fogyatékossággal élõ személyek mozgásuk, közszolgáltatásokhoz való hozzáférésük akadályozása, korlátozása miatt a fogyatékossággal nem élõ(k)höz képest kedvezõtlenebb bánásmódban részesülnek. Az egyenlõ bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban - így a Fot.-ban - meghatározott rendelkezéseket az Ebktv.-vel összhangban kell alkalmazni. Ennek megfelelõen a Fot-ban foglalt akadálymentesítési kötelezettség elmulasztása esetén az Ebktv. szabályait az utóbbi hatálya alá tartozó személyek, illetve jogviszonyok tekintetében kell alkalmazni. Mivel a közszolgáltatások engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályok szerinti hatósági eljárás során az egyenlõ esélyû hozzáférés szempontjának érvényesülését biztosítani kell (Fot. 7/A. §), ezért az Ebktv. alapján jogsértõen eljáró vagy mulasztó hatóság is felelõsségre vonható.

Akadálymentesítési határidõk

A Fot. az alábbi mentességi határidõket tartalmazza (7/B §, 29. §).

1. A Fot. 29. § alapján 2005. január 1-jéig kellett megteremteni:
- a fogyatékos személy speciális oktatásának a Fot. 13. §-ában szabályozott tárgyi, személyi feltételeit (Fot. 29. § (3) bekezdés),
- a fogyatékos személy speciális munkahelyen történõ foglalkoztatásának a Fot. 16. §-a szerinti feltételeit (Fot. 29. § (4) bekezdés).
A 2005. január elsejei határidõ tehát a fent meghatározott közszolgáltatások tekintetében lejárt.

2. A Fot. 29. § alapján 2010. január 1-jéig:
- kell megfelelni a Fot. 8. §-ában foglalt feltételeknek a közlekedési rendszereknek, tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelzõ- és tájékoztató berendezéseket (Fot. 29. § (1) bekezdés),
- kell gondoskodni a Fot. 9. §-ában szabályozott közlekedési szállítást végzõ hálózat kiépítésérõl (Fot. 29. § (2) bekezdés),
- át kell alakítani a fogyatékos személyek számára tartós bentlakást nyújtó intézményeket oly módon, hogy az önálló életvitelre személyi segítséggel képes fogyatékos személyek ellátása kisközösséget befogadó lakóotthonban történjen, továbbá az arra rászoruló súlyos fogyatékos személyek számára humanizált, modernizált intézményi ellátást kell biztosítani (Fot. 29. § (2) bekezdés).

3. A Fot. 7/B. § (1) bekezdése alapján a 4. § fa)-fb) alpontjában meghatározott - 2007. április 1-jén már mûködõ - közszolgáltatások vonatkozásában az egyenlõ esélyû hozzáférés megvalósításának határideje 2010. december 31.

4. A Fot. 4. § fc) alpontja szerinti - 2007. április 1-jén már mûködõ - közszolgáltatások esetében az egyenlõ esélyû hozzáférés megvalósításának követelményét a mellékletben rögzített évenkénti ütemezés szerint kell végrehajtani. A kötelezettel szemben bíróság, illetve az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elõtt eljárás indítható, amennyiben nem tartja be a mellékletben rögzített évenkénti ütemezést.

5. A Fot. 4. § fd)-fe) alpontja szerinti - 2007. április 1-jén már mûködõ - közszolgáltatások esetében az egyenlõ esélyû hozzáférést a közszolgáltatást nyújtó épület nyilvánosság számára nyitva álló részei tekintetében 2013. december 31-éig kell biztosítani.

A fenti határidõk elõtt sem mentesül azonban teljes mértékben a kötelezett az akadálymentesítési kötelezettség alól. A foglalkoztatási jogviszony tekintetében mentesülési határidõ nincs. A mentesülési határidõ azt jelenti, hogy a határidõ lejártáig nem kötelezhetõ az érintett fél az akadálymentesítés megkezdésére. Ha viszont a kötelezett megkezdi a közszolgáltatásnak helyt adó épület felújítását, átépítését, újjáépítését, akkor csupán a határidõre hivatkozva nem mentesülhet az akadálymentesítési kötelezettség alól. A mentesülési határidõ az akadálymentesítés megkezdésére ad halasztást, de folyó munkálatok esetén csupán akkor lehet mentesülni, ha az eljárás alá vont bizonyítja, hogy a munkálatok elmulasztása során az Ebktv. 7. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen járt el. Az Ebktv. 7. § (2) bekezdése értelmében az akadálymentesítés elmulasztása abban az esetben nem sérti az egyenlõ bánásmód követelményét, amikor ez a) a hátrányt szenvedõ fél alapvetõ jogát másik alapvetõ jog érvényesülése érdekében, elkerülhetetlen esetben korlátozza, feltéve, hogy a korlátozás a cél elérésére alkalmas és azzal arányos, vagy b) amelynek az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggõ, ésszerû indoka van. E rendelkezésbõl egyszerû nyelvtani értelmezéssel az a következtetés is levonható, hogy ha a hátrányt szenvedõ fél alapvetõ jogát nem másik alapvetõ jog érvényesülése érdekében korlátozzák, akkor a b) pontban foglalt, kevésbé szigorú alkotmányos tesztet kell a kimentés vizsgálatakor alkalmazni. Ez az értelmezés azonban alkotmányellenessége miatt nem fogadható el, hiszen a hátrányt szenvedõ félnek alacsonyabb szintû védelmet biztosítana egy olyan eljárás alá vonttal szemben, aki nem alapvetõ jogát gyakorolja, mint biztosítana egy olyan eljárás alá vonttal szemben, aki az alapvetõ jogát gyakorolja. ¹

A 2007. április 1-jén még nem mûködõ közszolgáltatások

A Fot. különbséget tesz a 2007. április 1-jén már mûködõ és a mûködést csak ezt követõen megkezdõ közszolgáltatások között. A 2007. április 1-jén még nem mûködõ közszolgáltatások nem mentesülnek az akadálymentesítési kötelezettség alól, ezért nem hivatkozhatnak a fenti határidõkre. A Fot. azonban nem határozza meg a 2007. április 1-jén már mûködõ szolgáltatás kritériumait. Nem minõsülhet már ekkor mûködõ szolgáltatásnak az, amikor a szolgáltatásnak helyet adó épületet, infokommunikációs eszközt, rendszert stb. 2007 április elseje után jelentõs mértékben megváltoztatják, felújítják, átépítik. Ha tehát a tulajdonos, illetve üzemeltetõ jelentõs költséggel megváltoztatja a szolgáltatás tárgyi környezetét, eszközeit, anyagi feltételeit, akkor nem hivatkozhat alappal a mentesülési határidõre. A 2007. április 1-jén már mûködõ szolgáltatás fogalmát tehát korlátozottan kell értelmezni. A középületek építése, átépítése, felújítása során az illetékes hatóságok a munkálatok megkezdése elõtt építési engedélyt, a szolgáltatás nyújtásához pedig hatósági engedélyt adnak. Mindezeket figyelembe véve az minõsül 2007. április 1-jén már mûködõ közszolgáltatásnak, amelynek folytatására, a szolgáltatásnak helyet biztosító épület építésére, átépítésére, felújítására, stb. már a fenti idõpont elõtt kiadták a hatósági engedélyt.

A Módosítás hatályba lépése elõtt folyamatban lévõ ügyek

A Fot. módosításának hatályba lépése (2007. május 1.) elõtt már folyamatban lévõ ügyekben a Módosítás elõtt hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

A munkahelyek akadálymentesítésének kötelezettsége

A Fot. 15. § (2) bekezdése szerint a foglalkoztatást biztosító munkáltató még akkor is köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen az épület, munkaeszközök, berendezések megfelelõ átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére támogatás igényelhetõ. Amennyiben a munkáltató nem tesz eleget fenti kötelezettségének, akkor a vele jogviszonyban álló munkavállaló jogorvoslati eljárást kezdeményezhet. Ugyanez a jog megilleti azt az álláskeresõt is, akit arra hivatkozással nem alkalmaz, illetve a felvételi eljárás során elutasít a munkáltató, hogy a munkahelyi környezet nem alkalmas a fogyatékossággal élõ személy foglalkoztatására. A Fot. nem határozza meg, hogy mely foglalkoztatási jogviszonyokra terjed ki ez a kötelezettség. Az Ebktv. 2. §-a alapján azonban a fenti kötelezettséget az Ebktv. hatálya alá tartozó foglalkoztatási jogviszonyokra kell alkalmazni (Ebktv. 3. § a) pont).

A 2000/78/EK Foglalkoztatási Keretirányelv 5. cikke szerint az „egyenlõ bánásmód elvének a fogyatékos személyekkel kapcsolatban történõ végrehajtása céljából ésszerû intézkedéseket kell bevezetni. Ez azt jelenti, hogy a munkaadóknak meg kell tenniük a megfelelõ és az adott esetben szükséges intézkedéseket, hogy a fogyatékos személy számára lehetõvé váljon a munkához jutás, a munkában való részvétel, az elõmenetel, az át- vagy továbbképzés, kivéve ha az ilyen intézkedés aránytalanul nagy terhet ró a munkaadóra. Ezt a terhet nem lehet aránytalanul nagynak tekinteni, amennyiben az adott tagállam fogyatékosügyi politikájának intézkedései ezt kielégítõen ellensúlyozzák.” Az Ebktv. 7. § (2) bekezdésében foglalt általános kimentési szabály azért alkalmazható, mert a munkaviszony létesítése feltételeinek megteremtésével függ össze, nem pedig a munkaviszony létesítésével.

Igényérvényesítési lehetõségek

Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság (EBH) hatásköre akkor terjed ki az akadálymentesítés elmulasztása miatti helyzetekre, ha egyébként a jogsértõ fél az Ebktv. hatálya alá tartozik. Az EBH elõtt a sérelmet szenvedett személy vagy a közérdekû igényérvényesítésre jogosult szervezet a kötelezettel szemben eljárást indíthat. Ettõl függetlenül az akadálymentesítés elmulasztásával kapcsolatos igényeket személyiségi jogi perben polgári bíróság elõtt is lehet érvényesíteni.

Budapest, 2008. január 31.

Dr. Farkas Lilla sk.	Dr. Herczog Mária sk.	Dr. Gyulavári Tamás sk.
Dr. Kárpáti József sk.	Dr. Somody Bernadette sk.	Dr. Szigeti György sk.