Nemzetközi tanácskozás Stockholmban

Az antidiszkriminációval, egyenlőséggel és sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport alcsoportja 2019. június 18-19-én Stockholmban ülésezett. A tanácskozásról az EBH Hatósági és Jogi Főosztályának vezetője készített tudósítást.

Az Európai Bizottság sztenderdeket fogalmazott meg 2018 júniusában az egyenlő bánásmóddal, esélyegyenlőséggel foglalkozó nemzeti testületek részére. A magas szintű munkacsoport alcsoportjának stockholmi ülésén a résztvevők elsősorban azokat a jó gyakorlatokat osztották meg egymással, amelyek a Bizottság ajánlásában foglaltaknak megfelelnek, továbbá kicserélték egymással a tapasztalataikat és ütköztették véleményüket olyan kérdésekben, mint a függetlenség, hatékony működés, prioritások, nemzeti testületek vezetése, vezetők kinevezésével kapcsolatos eljárások, stratégiai pereskedés, civil társadalommal való együttműködés, tanácsadói tevékenység kontra peres képviselet/ügyfelek bíróság előtti képviselete.

Az egyes kérdésekről előadások hangzottak el és több szervezet bemutatta működését. A résztvevők nemzeti egyenlőbánásmóddal foglalkozó, hatósági feladatokat  ellátó testületektől, ombudsmani szervezetektől és minisztériumoktól érkeztek, valamint képviseltette magát az Equinet (European Network of Equality Bodies) is.

Az osztrák Szövetségi Munkaügyi, Szociális Ügyek és Fogyasztóvédelmi Minisztérium képviselője az osztrák döntéshozatali eljárást ismertette, a máltai Európai Ügyek és Egyenlőség Minisztériumának képviselője a felállítandó egyenlőségi testület szervezeti és döntéshozatali eljárását mutatta be. A svéd egyenlőséggel foglalkozó ombudsmani hivatal képviselője a svéd egyenlőségi testület döntéshozatali eljárását ismertette. A csoportos megbeszélésen pro és kontra is elhangzottak érvek amellett, hogy milyen típusú szervezeti felépítés a legoptimálisabb. Voltak, akik a kvázi bírói döntéshozatallal felruházott testületek, míg mások az inkább csak tanácsadással foglalkozó, kötelező érvényű döntéseket nem hozó testületek mellett érveltek.

Abban mindenki egyetértett, hogy az Európai Unióban rendkívül széles palettáját vonultatják fel az egyenlőséggel, egyenlő bánásmóddal foglalkozó szervezetek és differenciáltak aszerint, hogy függetlenségük mennyire garantált pénzügyileg, a vezetők kiválasztása szempontjából és szervezeti struktúrájukat tekintve.

Az Egyesült Királyság Esélyegyenlőségi Kormányhivatalának képviselője, valamint a Holland Belügyekkel és a királyság kapcsolataival foglalkozó minisztérium és a Szlovák Igazságügyi Minisztérium munkatársa rövid előadásban mutatta be az egyenlőségi testületek vezetőinek kiválasztási gyakorlatát és mandátumukat.

A kiscsoportos megbeszélésen igen változatos kép rajzolódott ki a vezetők kiválasztásával kapcsolatban. Volt, ahol a miniszterelnök nevezi ki az esélyegyenlőségi testület vezetőjét, máshol a parlamentnél van ez a jogkör. Van, ahol négy vagy öt évre szól a mandátum, máshol határozatlan időre, egyes testületeknél a vezető kinevezése megújítható egyszer vagy többször, máshol nem. Előfordul, hogy a vezető személyét egy szakértő testület ajánlja, máshol ilyen testület értékeli a munkáját és tesz javaslatot a mandátumának megújítására. A gyakorlat tehát igen változatos. Arra is van példa, hogy a vezetés nem egyszemélyi, hanem testület végzi a feladatot. A testületi vezetés mellett többen érveltek. Álláspontjuk szerint a testület nagyobb garancia a függetlenségre, mivel az egyszemélyi vezető egyaránt függhet a mindenkori pártoktól, civil szervezetektől. Ismételten napirendre került a nemek egyenlőségének kérdése az esélyegyenlőségi testületekben, továbbá a tevékenységről készítendő beszámoló címzettjei és a beszámolás módja is.

Az alcsoport a fentieken túl foglalkozott a nemzeti egyenlőséggel, egyenlő bánásmóddal foglalkozó testületek ajánlásaival is. Több testületnél rendszeresen adnak ki ajánlásokat olyan kérdésekben, amelyek a társadalom széles körét érintik. Belgiumban az ilyen ajánlásokat a törvényhozás elé terjesztik és nyomon követik a sorsát mindaddig, amíg jogszabály lesz belőlük, vagy elutasító döntés születik. Egyhangú volt a vélekedés arról, hogy az ajánlások a köz- és a magánszférának egyaránt szóljanak, és kapjanak minél szélesebb nyilvánosságot.

Budapest, 2019. június 27.

Készítette: dr. Gregor Katalin

Nemzetközi tanácskozás Stockholmban