Esélyegyenlőségi terv

Jelen esélyegyenlőségi terv az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), a különös jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (Küt.), a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló rendelkezéseinek figyelembevételével készült.
 

1. Általános célok, etikai elvek

 1.1. Hátrányos megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében kötelezettséget vállal arra, hogy a foglalkoztatás során megelőzi és megakadályozza a vele foglalkoztatási jogviszonyban álló köztisztviselők, munkavállalók (továbbiakban együtt munkavállalók) hátrányos megkülönböztetését. E kötelezettsége kiterjed a munkaerő-felvételre, az alkalmazásnál az illetmény, a munkabér, a munkához kapcsolódó bérjellegű juttatás, képzés, továbbképzés, egyéb ösztönzők meghatározására, a foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére.

A Hatóság mint munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy az Ebktv. 8. §-ában felsorolt védett tulajdonsággal rendelkezők, különösen a nők, a 45 évnél idősebb munkavállalók, a pályakezdők, a fogyatékos dolgozók, a megváltozott munkaképességű személyek, a két vagy több 18 éven aluli gyermeket nevelők, a 18 éven aluli gyermeket egyedül nevelők, a tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevelők, az idős szülőt (szülőket) családjukban gondozó munkavállalók esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében együttműködik az érintett munkavállalókat támogató intézkedések meghozatalában.

1.2. Az emberi méltóság tiszteletben tartása

A Hatóság a foglalkoztatás, illetve azzal összefüggő jogviszonyok létesítése során tiszteletben tartja a munkavállalók emberi értékeit, méltóságát, személyiségük lényeges vonását képező tulajdonságait, jellemzőit, és olyan munkafeltételek, munkakörülmények kialakítására törekszik, amelyek hozzájárulnak ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzéséhez, megerősítéséhez.

1.3. A munkavállalókkal történő együttműködés

A Hatóság a foglalkoztatási jogviszony tartama alatt törekszik arra, hogy a munkavállalókat bevonja az őket közvetlenül érintő, az esélyegyenlőségük és az egyenlő bánásmód elvének megtartását célzó intézkedések meghozatalába, a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének betartása mellett. Tájékoztatja az érintett munkavállalókat azon személyes adatok önkéntes rendelkezésére bocsátásának lehetőségéről, amelyek az egyenlő bánásmód biztosításához és az esélyegyenlőséget előmozdító intézkedésekhez szükségesek.
 

2. Helyzetfelmérés

2.1. A Hatóságnál 2020. február 1-ei állapotnak megfelelően:

• Az alkalmazotti létszám 24 fő, gyermekgondozási szabadságon van 3 fő,
• Az alkalmazásban állók közül 22 fő nő és 2 férfi, 14 fő 45 év feletti, ezen belül 12 fő nő, 2 fő férfi,
• Határozatlan idejű kinevezéssel/munkaszerződéssel foglalkoztatott 21 fő,
• Határozott idejű kinevezéssel foglalkoztatott 3 fő,
• Fogyatékos vagy megváltozott munkaképességű munkavállaló 0 fő,
• 18 éven aluli gyermeket nevelők száma 7 fő,
• 18 éven aluli gyermeket egyedül nevelők száma 0 fő,
• Kiskorú fogyatékos gyermeket nevelő 0 fő,
• Pályakezdő 0 fő,
• Öt éven belül 1 fő válik rendes öregségi nyugdíjra jogosulttá.

2.2. A helyzetfelmérés alapját szolgáló statisztikai adatok a Hatóságnál – jogszabály alapján kötelezően vezetett - illetményszámfejtési és adatszolgáltatási ügyviteli rendszerből, valamint a személyügyi adatbázisból kerültek lekérdezésre.

3. Konkrét programok, intézkedések az egyes célszemélyek/célcsoportok esélyegyenlőségének biztosítása érdekében

3.1. Intézkedések az egyenlő bánásmód betartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében a munkaügyi folyamatok szabályozása területén

• A Hatóságnál már működő Szociális és Jóléti Bizottság feladatkörének kibővítése, amely ennek keretében a Hatóság elnökének kezdeményezésére vizsgálja az esélyegyenlőségi tervben foglaltak megvalósulását, javaslattételi jogával élhet a kedvezmények körének kibővítésére a rendelkezésre álló források figyelembevétele mellett. A Szociális és Jóléti Bizottság szükség esetén, de legalább évente egyszer ülésezik, munkáját a munkáltató által kinevezett esélyegyenlőségi referens segíti, aki az esélyegyenlőségi tervvel kapcsolatos ügyekben nem tagja a Szociális és Jóléti Bizottságnak.

• A Hatóság esélyegyenlőségi referense az elnök által megbízott személy:

Dr. Gregor Katalin, a Hatósági és Jogi Főosztály főosztályvezetője

3.2. Az esélyegyenlőségi referens feladata:

• A Hatóság esélyegyenlőségi tervében meghatározottak teljesülésének vizsgálata, amelyről évente egyszer beszámol a Hatóság elnökének a Szociális és Jóléti Bizottság észrevételeinek, javaslatainak figyelembevételével.
  
• A hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok szociális ügyeiben való céljából meghívottként részt vehet a Szociális és Jóléti Bizottság ülésein.

3.3. A hatóság munkavállalói részére biztosított kedvezmények kiterjesztése céljából a Hatóság, mint munkáltató:

• a nyilvános álláspályázatok megfogalmazásakor és a kiválasztás során figyelemmel van arra, hogy az Ebktv. 8.§-ban felsorolt védett tulajdonságok tekintetében ne alkalmazzon különbségtételt;

• a munkaerő-felvétel, illetve a kiválasztás során elsődlegesen az adott álláshely/munkakör betöltéséhez szükséges képzettségen és végzettségen kívül a készségekre, képességekre, tapasztalatokra helyezi a hangsúlyt.

3.4. A családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolása céljából a Hatóság az alábbi kedvezményeket biztosítja az érintett munkavállaló részére:  

• havi 2 óra munkaidő kedvezmény a kettő vagy több 18 éven aluli gyermeket nevelő, vagy legalább egy 18 éven aluli gyermeket egyedül nevelő, fogyatékos gyermeket nevelő munkavállaló számára azzal, hogy a kedvezmény igénybevétele nem mentesíti a munkavállalót a munkaköri feladatainak ellátása alól, és az adott hónapban igénybe nem vett kedvezmény nem vihető át a következő hónapra,

• havi 2 óra munkaidő kedvezmény 45. életévét betöltött munkavállaló számára azzal, hogy a kedvezmény igénybevétele nem mentesíti a munkavállalót a munkaköri feladatainak ellátása alól, és az adott hónapban igénybe nem vett kedvezmény nem vihető át a következő hónapra,

• a 14 éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók munkaidő-beosztásánál figyelembe veszi a gyermekgondozási és oktatási intézmények nyitva tartását, amennyiben ilyen időszakra nézve túlmunkát rendel el, a munkavállalót legalább 24 órával előbb tájékoztatja,

• a gyermekgondozási távollét ideje alatt is tartja a kapcsolatot az érintett munkavállalóval, tájékoztatja és lehetővé teszi részére a képzéseken, továbbképzéseken történő részvételt, segítve ezzel a munkába történő visszatérést.

3.5. A munkakörülmények javítására, különösen a 45 éven felüli, a fogyatékos és a megváltozott munkaképességű, 14 éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók helyzetének javítása érdekében a Hatóság:

• rugalmas képzési rendszert alakít ki,
• a képzéseket - lehetőség szerint - a gyermekgondozási, valamint oktatási intézmények nyitvatartási idejében szervezi,
• a képzési formákról mindenki számára azonos módon elérhető tájékoztatást nyújt.

3.6. A nyugdíjas korba történő átmenet megkönnyítése érdekében a Hatóság az öregségi nyugdíj előtt álló munkavállalók munkaidejét beleegyezésük nélkül nem csökkenti, a kedvezményezettek köre a törvényben meghatározott adott munkavállalóra vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb 5 évvel fiatalabb dolgozókra terjed ki (nem vonatkozik az egyéb ellátásban részesülő munkavállalókra).

3.7. A Hatóság, mint munkáltató a kedvezmények megfelelő elosztása érdekében a védett tulajdonsággal rendelkező munkavállalókról/azok csoportjáról  a 2.2. pontban meghatározott adatbázisokban nyilvántartott és kezelt munkavállalói adatokat az alábbiak szerint kezeli: 

4. Az egyenlőtlen bánásmód, illetve a hátrányos megkülönböztetés miatti (Ebktv.-ben meghatározott)  panasztétel biztosítása

Az egyenlő bánásmód megsértése esetén a Hatóság valamennyi munkavállalóját megilleti az a jogosultság, hogy az Ebktv.-ben részére biztosított eljárások szerint (a hatóság speciális egyfokú rendszerére figyelemmel különösképpen a munkaügyi és polgári bírósághoz fordulást megelőzően) a hatóság esélyegyenlőségi referenséhez forduljon, aki a panasz meghallgatását követően a Hatóság elnöke részére írásban összefoglalja az ügy lényegét és megoldási javaslattal él.

A Hatóság elnöke köteles erre irányuló javaslattétel esetén, továbbá az érintett munkavállaló kérésére a panasz kivizsgálása iránt intézkedni. A vizsgálatot a Hatóság elnöke által kijelölt két munkavállaló folytatja le, akik közül legalább egy fő jogi végzettséggel rendelkezik. A vizsgálatba az érintett munkavállaló kérésére az esélyegyenlőségi referenst be kell vonni. A vizsgálat lefolytatására felkért személyek a felkéréstől számított 10 munkanapon belül a Hatóság elnöke részére a vizsgálat eredményéről írásbeli jelentést készítenek.

A Hatóság elnöke köteles a jelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül a panasszal élő munkavállaló kérésére megtenni a szükséges intézkedéseket a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése céljából, illetve amennyiben a vizsgálat eredménye a panaszt megalapozatlannak találja, az eljárás lezárásáról a panaszost tájékoztatni.

Abban az esetben, ha a vitában részt vevő érdekelt felek nem tudnak megegyezni, közvetítőt vonhatnak be az eljárásba, ha ebbe mindkét fél beleegyezik.
 

5. Egyéb rendelkezések

Az esélyegyenlőségi tervet szükség szerint, de legalább kétévente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot az esélyegyenlőségi referens végzi – a  Szociális és Jóléti Bizottság által tett javaslatokat is figyelembe véve - a Hatóság elnökével egyeztettek szerint.  

Az esélyegyenlőségi tervben rögzített kedvezmények bővítésére a megfelelő forrás rendelkezésre állása, illetve a kedvezményezettek körének bővülése (újabb védett tulajdonsággal rendelkező munkavállalók alkalmazása) esetén a Szociális és Jóléti Bizottsággal egyeztetett módon évente egy alkalommal van lehetőség.

A Hatósággal foglalkoztatási jogviszonyban álló, illetve a jövőben ilyen jogviszonyt létesítő munkavállalókkal az esélyegyenlőségi tervet meg kell ismertetni, a munkavállalóknak erről írásban nyilatkozatot kell tenni a Hatóság felé.

Jelen esélyegyenlőségi tervet elfogadását és aláírását követően a Hatóság közzéteszi a www.egyenlobanasmod.hu honlapján.

Az esélyegyenlőségi terv 2020. február 24-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Hatóság EBH/202/1/2018. számon kiadott esélyegyenlőségi terve hatályát veszti.