Az Európai Unió Alapjogi Chartájával kapcsolatos megbeszélés Bécsben

Útijelentés
Az Európai Unió Alapjogi Chartájával kapcsolatos, az Equinet és a FRA által közösen szervezett workshopról
(FRA-Equinet joint workshop on the Charter of Fudamental Rights of the European Union)
2020. február 25-26.; Bécs, Ausztria

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkatársa részt vett az Egyenlő Bánásmóddal Foglalkozó Szervezetek Európai Hálózata (European Network of Equality Bodies, Equinet) és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (European Union Agency for Fundamental Rights, FRA) által közösen szervezett, 2020. február 25-26-án Bécsben megrendezett, az Európai Unió Alapjogi Chartájával (Charter of Fudamental Rights of the European Union) foglalkozó műhelybeszélgetésen.

Az EU tagállamaiban, Szerbiában és Észak-Macedóniában működő egyenlő bánásmóddal foglalkozó szervezetek (equality bodies) jogászai számára megrendezett workshop célja az volt, hogy szakértői szintű tudással ruházza fel ezeket a diszkrimináció ellen küzdő szervezeteket, illetve lehetőséget biztosítson e szervezetek képviselőinek a jó gyakorlatok megosztására az Unió Alapjogi Chartájának az anti-diszkrimináció területén való alkalmazását és alkalmazhatóságát illetően. Az eseménynek különleges jelentőséget adott, hogy az Alapjogi Charta 2019-ben volt 10 éves.

A résztvevők bemutatkozását követően Gabriel N. Toggenburg, a FRA szakpolitikai koordinátora a Charta hozzáadott értékéről beszélt, arra a kérdésre keresve a választ, hogy azt mikor és hogyan használják, illetve használható tagállami szinten. Általánosságban rögzíthető a Chartát illetően, hogy a tagállami joggal szemben elsőbbséget élvez és közvetlen hatállyal bír, modern és átfogó a nyelvezete, különböző típusú alapjogokat (állampolgári, politikai, civil) foglal össze, ugyanakkor EU specifikus jogokat is tartalmaz. Az előadás apropóját adó kérdés ugyanakkor azért fontos, mert az általános tapasztalat szerint viszonylag alacsony számban hivatkoznak a Chartára a nemzeti bíróságok előtti eljárásokban és e hivatkozások is alapvetően felületesnek tekinthetők, valamint ugyanez a helyzet a tagállami jogalkotás esetében is. Mindazonáltal a legaktívabb aktornak e tekintetben maguk a nemzeti bíróságok tekinthetők, amikor például előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeznek az Európai Unió Bírósága előtt és az ezzel kapcsolatos beadványaikban hivatkoznak a Chartára. E jogi alapdokumentum tagállami alkalmazásával kapcsolatban ugyanakkor minden esetben külön vizsgálatot igényel, hogy annak 51. cikke értelmében az adott konkrét esetben a Charta ténylegesen alkalmazható-e, vagyis, hogy például a kérdéses esetben az adott tagállam az Unió jogát hajtja-e végre.

Az előadást követően a résztvevőknek – kiscsoportos keretek között – egy konkrét jogesetet kellett megoldaniuk abból a szempontból, hogy az adott ügyben alkalmazható-e a Charta és amennyiben igen, hogyan értékelhető a konkrét diszkriminációs ügy az uniós jog fényében.

Az esemény első napját záró fogadáson amellett, hogy Michael O’Flaherty, a FRA elnöke személyesen köszöntötte a megjelenteket, Miltos Pavlou projektmenedzser mutatta be az LMBTI embereket érő hátrányos megkülönböztetéssel és megtorlással kapcsolatos, az EU egész területére kiterjedő, az Alapjogi Ügynökség által végzett kutatás legfontosabb eredményeit, ezt követően pedig Jonas Grimheden programmenedzser ismertette röviden a FRA azon kutatását, amely bizonyos európai nagyvárosokat az emberi jogoknak való megfelelésük szempontjából értékel.

A workshop második napjának első előadásai a Charta különböző szakpolitikai területen (mesterséges intelligencia, menedék- és menekültügy, az Európai Strukturális és Befektetési Alapok igénybevétele és felhasználása, jogállamiság) való alkalmazhatóságával foglalkoztak. A FRA e témákban végzett kutatásait, illetve publikált kiadványait a szervezet munkatársai (David, Reichel és Julia Behrens projektmenedzserek, Grigorios Tsioukas és Jonas Grimheden programmenedzserek) mutatták be. A legnagyobb érdeklődést kiváltó témával, azaz a mesterséges intelligenciával foglalkozó előadó olyan, a Chartában nevesített alapjogokat is érintő – továbbra is nyitott – kérdéseket vázolt fel, mint hogy mikor beszélhetünk arról, hogy valamilyen algoritmus használata diszkriminatív eredményre vezethet (például a biztosítási kockázatok mérlegelése, így a biztosítási díjak meghatározása során), illetve, hogy az arcfelismerő technológiák önmagukban diszkriminatívak lehetnek-e. Az Európai Strukturális és Befektetési Alapokat illetően az előadó kiemelte, hogy a 2014 és 2020 közötti programozási időszak tekintetében is meghatároztak olyan kritériumokat, amelyek a Charta bizonyos anti-diszkriminációval kapcsolatos rendelkezéseinek való megfelelést szabták az ezen alapokból való részesülés feltételéül (például a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség előmozdítását) és ez a következő, 2021 és 2027 közötti programozási időszakra vonatkozóan is jellemző lesz.

A szakpolitikai témákat érintő előadásokat követően Jeff Kenner, a Nottingham-i Egyetem professzora a Chartának a szociális jogok és a foglalkoztatás területén való alkalmazhatóságáról tartott részletes ismertetést. E körben számos olyan, az Európai Unió Bíróságának a joggyakorlatában szereplő jogesetet említett, amelyek a Charta alkalmazása és értelmezése szempontjából jelentőséggel bírnak. Ezek közé tartoznak a C488/12, C489/12, C490/12, C491/12, C526/12 számú Nagy és társai magyar vonatkozású ügyek, amelyekben a bíróság a Charta indokolatlan elbocsátással szembeni védelemmel foglalkozó 30. cikke kapcsán vizsgálta ezen uniós alapdokumentum tárgyi hatályát és végül a saját hatáskörének nyilvánvaló hiányát állapította meg. Szóban forgó ítéletében a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az ügyek alapját képező jogi helyzet (az érintett személyek közszolgálati jogviszonyának indokolás nélküli felmentéssel történő megszüntetése) nem tartozik az uniós jog alkalmazási körébe, ezért ebben az esetben a bíróság az adott jogi helyzet elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel, a Charta esetleg hivatkozott rendelkezései pedig önmagukban nem alapozhatják meg e hatáskört. További releváns ügyekként említette az előadó a C-214/16 számú King ügyet, amelyben a bíróság a Charta személyi hatályát (mit kell pontosan a munkavállaló [worker] fogalma alatt érteni) vizsgálta, valamint a C414/16 számú Egenberger, C-569/16 számú Bauer, C-157/15 számú Achbita és C-201/15 számú AGET Iraklis számú ügyeket.

A Nottingham-i Egyetem professzorának előadását követően az ír, a szlovén és a litván tagszervezet képviselője (Michael O’Neill, Samo Novak, Tomas Vytautas Raskevičius) osztott meg a résztvevőkkel az adott országban a Charta alkalmazásával kapcsolatos jó gyakorlatokat. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a Charta alkalmazásával kapcsolatban nem áll rendelkezésre releváns, az egyenlő bánásmóddal foglalkozó szervezetek által kidolgozott esetjog. Az ír szervezet ugyanis nem is gyakorol kvázi bírósági hatáskört, hanem jogi segítséggel és amicus curiae benyújtásával támogatja a bíróságok előtt eljáró ügyfeleket, illetve a bíróságok döntését. A szlovén tagszervezet képviselője sem a tagszervezet, hanem a szlovén alkotmánybíróság Chartával kapcsolatos joggyakorlatát, illetve egy olyan konkrét, az idegenek Szlovéniába való belépését és ott tartózkodását érintő törvénymódosítás vizsgálatával kapcsolatos jogesetet mutatott be, amelyben az alkotmánybíróság döntésének indokolásában az elsődleges EU-s jog és a Charta olyan jogként szerepelt, amelyeket illetően az alkotmánybíróság megállapította, hogy azokat az ítélethozatal során szükségképpen figyelembe kellett vennie és alkalmaznia kellett. A litván tagszervezet képviselője szintén egy olyan alkotmánybírósági döntést ismertetett, amelyben a litván testület hivatkozott a Chartára, illetve alkalmazta azt. A szóban forgó ügyben – az EU Bíróságának C-673/16 számú Coman ügyben hozott döntését is alapul véve – a litván alkotmánybíróság megállapította, hogy abban az esetben is biztosítani kell az egynemű házaspárok esetében az ország területén való tartózkodást, ha a házaspár egyik tagja nem litván állampolgár és e tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a litván állam nem ismeri el az azonos neműek házasságát. Az alkotmánybíróság álláspontja szerint a családegyesítés azonos nemű pároktól való megtagadása diszkriminatív és sérti az emberi méltóságot.

A jó gyakorlatok megosztását követően a FRA munkatársai mutatták be a szervezetnek a Chartával kapcsolatban kidolgozott és folyamatos fejlesztés alatt álló eszközeit. Cathrin Larimian a Charterpedia rendszerét ismertette, amely egy olyan online kereső, amely a Charta valamennyi cikkével összefüggésben tartalmaz az adott cikkre vonatkozó hivatalos értelmezést, európai és nemzetközi esetjogot, tagállami alkotmányjogi és nemzetközi jogi vonatkozásokat, tudományos elemzéseket, valamint FRA kiadványokat. Gabriel N. Toggenburg az alapvetően esetjogi tapasztalatokon alapuló FRA kézikönyvekre (FRA Handbooks) hívta fel a figyelmet. Példaként említhető, hogy a szervezet a Charta alkalmazását illetően is készített ilyen kézikönyvet, amelyet 2018 októberében publikáltak Applying the Charter of Fundamental Rights of the European Union in law and policymaking at national level – Guidance címmel. Jonas Grimheden az Európai Alapjogi Információs Rendszert (European Fundamental Rights Information System, EFRISmutatta be röviden, amely egy olyan erős emberi jogi megközelítéssel rendelkező online eszköz, amely az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az Európa Tanács és az EU védnöksége alatt működő legfontosabb ellenőrző mechanizmusokhoz biztosít hozzáférést. Végül Sandra Aigner a FRA képzési eszközei között említette a szervezet évenkénti, gyakorló jogászok számára szervezett képzéseit, valamint a szervezet által a Charta alkalmazásával kapcsolatban kiadott és összegyűjtött tananyagokat, amelyeket a képzés résztvevői Charter Box néven nyomtatott formában is megkaptak, online pedig a következő link alatt érhetők el: https://fra.europa.eu/en/charterpedia/fra-charter-resources. Az előadó végül e körben utalt a FRA által készített 5 perces, a Chartával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat összefoglaló promóciós videóra, amelyet a képzésen is levetítettek és az alábbi linken megtekinthető: https://fra.europa.eu/en/video/2019/celebrating-10-years-eu-charter-fundamental-rights.

A másfél napos képzés a résztvevők visszajelzéseinek megosztásával és a jövőben hasonló témában rendezett képzésekkel kapcsolatos felvetéseinek, elvárásainak elhangzásával, valamint az Equinet és a FRA képviselőinek zárószavaival ért véget.

Készítette: dr. Lukovics Adél

Az Európai Unió Alapjogi Chartájával kapcsolatos megbeszélés Bécsben