Equinet munkacsoport megbeszélés Cipruson

Tájékoztató az Equinet „Equality Law” munkacsoport megbeszélésről, valamint az Equinet és a FRA által a jogellenes profilalkotás témakörében szervezett képzésről

2019. október 8-9.; Ciprus, Nicosia

Az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak az Egyenlő Bánásmóddal Foglalkozó Szervezetek Európai Hálózata (European Network of Equality Bodies, Equinet) „Equality Law” munkacsoportjába delegált munkatársa részt vett a munkacsoport Ciprus fővárosában, Nicosiában 2019. október 8-án tartott ez évi második megbeszélésén.

A résztvevők bemutatkozását követően az európai színtéren figyelemre méltó, illetve az Equinet-en belüli legújabb fejlemények bemutatására került sor. Ezek között fontos megemlíteni az Európai Bizottság – a megbeszélés időpontjában folyamatban lévő – megalakulását, ugyanis a bizottság történetében most először neveznek majd ki kizárólag és kifejezetten az esélyegyenlőséggel, anti-diszkriminációval foglalkozó biztost (Commissioner for Equality). A biztos portfóliója – a téma sajátságaiból is adódóan – viszonylag szűk lesz ugyan, azonban már önmagában a pozíció létrehozásának ténye erős és határozott jelzésnek tekinthető az EU, illetve a bizottság részéről az egyenlőséggel kapcsolatos kérdések fontosságát illetően. Ami a – tanácskozás időpontjában – közelgő Equinet-es események számbavételét illeti, a tagszervezetek 2019. október 23-án megrendezett éves közgyűlése (Annual General Meeting, AGM) kapott kiemelt jelentőséget.

Az előzőeket követően a ciprusi, az ír és a görög tagszervezet képviselője osztott meg egy-egy általa relevánsnak tartott jogesetet a munkacsoport tagjaival. A ciprusi tagszervezet (Commissioner for Administration and the Protection of Human Rights, Ombudsman) képviselője a szervezet által az ország tengerpartjainak, illetve strandjainak akadálymentességével kapcsolatban folytatott átfogó vizsgálatról számolt be. A vizsgálat – amely például a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény, illetve az észszerű alkalmazkodás szempontjait is figyelembe vette – változást eredményezett a törvényhozásban, illetve annak hatására ténylegesen is egyre több strand válik a fogyatékos személyek számára egyenlő eséllyel hozzáférhetővé.

A megbeszélés fő témája az Equinet részéről idén megvalósítani tervezett, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (European Court of Human Rights – ECHR) előtti harmadik félként történő beavatkozás (third-party intervention) volt. A munkacsoport tagjai – az Equinet által 2019-ben megvalósítani kívánt, sikeres harmadik félként történő beavatkozás véghez vitele érdekében – az idei első, áprilisban tartott tanácskozáson két alcsoportra oszlottak. Egyrészt azért, hogy megtalálják a bíróság által kommunikált ügyek közül azt, amelybe az Equinet-nek érdemes beavatkoznia, másrészt pedig, hogy feltérképezzék a bírósági vonatkozó joggyakorlatot.

Először a munkacsoport első alcsoportja osztotta meg az elmúlt hónapokban a bíróság által kommunikált ügyek monitorozása során szerzett tapasztalatait. Hat konkrét, a bíróság által kommunikált ügyet mutattak be az alcsoport tagjai, majd vitattak meg a résztvevők abból a szempontból, hogy alkalmasak lettek volna-e arra, hogy azokba az Equinet harmadik félként beavatkozzon, vagyis milyen érvek, illetve ellenérvek szóltak volna egy esetleges Equinet részéről történő beavatkozás ellen, illetve mellett. Bár a munkacsoport tagjai a megbeszélés időpontjáig egy olyan ügyet sem azonosítottak, amelybe az Equinet ténylegesen beavatkozhatott volna, az ügyek monitorozása során szerzett tapasztalatok alapján, illetve a releváns kiválasztási szempontok megvitatását követően mindenképpen egyetértettek abban, hogy a beavatkozás lehetőségét továbbra is napirenden tartják és annak érdekében az alcsoport tagjai aktívan folytatják az ügymonitorozást.

A második alcsoport – amelynek a hatóság munkacsoportba delegált képviselője is tagja – az elmúlt hónapokban információt gyűjtött az ECHR által a 2017. március és 2019. február közötti időszakban eldöntött, diszkriminációt érintő ügyekkel kapcsolatban. Ezt követően az alcsoport tagjai jelentéstervezetet készítettek, amely a bíróság diszkriminációs ügyek eldöntése során alkalmazott joggyakorlatának – az összegyűjtött információk alapján – kirajzolódó trendjeit foglalja össze. A megbeszélésen e tervezet megvitatására, illetve véglegesítése irányainak a kijelölésére került sor. A bíróság diszkriminációs ügyekben hozott ítéleteinek elemzése alapján létrejövő szakmai dokumentum célja kettős: egyrészt a kommunikált ügyeket monitorozó alcsoport munkájának a segítése, másrészt pedig az egyenlő bánásmóddal foglalkozó szervezeteknél dolgozó jogászok, illetve a témával foglalkozó más szakemberek számára szolgálhat fontos információkkal a bíróság közelmúltbeli, az Emberi Jogok Európai Egyezményének 14. cikkét érintő joggyakorlatáról, annak legfőbb trendjeit bemutatva. A jelentést várhatóan 2019 végén, 2020 elején véglegesítik az alcsoport tagjai.

A megbeszélés a munkacsoport 2020-as évre vonatkozó munkatervének a megvitatásával zárult. A résztvevők már az idei áprilisi megbeszélés során egyetértettek abban, hogy jövőre a fogyatékos személyeket megillető jogokkal, illetve az e személyeket érintő diszkriminációval foglalkoznak majd. A mostani tanácskozás alkalmával pedig abban állapodtak meg, hogy e témakörön belül az észszerű alkalmazkodás (reasonable accomodation) kérdéseire fókuszálnak. E körben egy, a tagszervezetek joggyakorlatát elemző jelentés elkészítését tervezik a korábban szintén a munkacsoport által készített, a vallási és világnézeti meggyőződésen, illetve az életkoron alapuló diszkriminációval kapcsolatos joggyakorlatot feldolgozó kiadványok mintájára, ez utóbbiaknak ugyanis rendkívül jó volt a fogadtatása.

A munkacsoport megbeszélés másnapján, 2019. október 9-én került sor az Equinet és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (European Union Agency for Fundamental Rights, FRA) által – kifejezetten az egyenlő bánásmóddal foglalkozó szervezetek munkatársai számára – közösen szervezett, jogellenes profilalkotással kapcsolatos képzésre (Equality bodies training – Responding to unlawful profiling).

Az Equinet, illetve a FRA képviselőjének a képzést megnyitó szavait követően Elise Lassus, a FRA munkatársa fogalmazott meg a témával kapcsolatos alapvetéseket, illetve mutatta be a FRA EU-MIDIS II kutatásának (Police stops – Key findings and country data) legfontosabb eredményeit. Ez a 2017-ben publikált, valamennyi uniós tagállamra kiterjedő kutatás 25.500 valamely nemzetiséghez tartozó, illetve bevándorlóként valamely EU-tagállamban tartózkodó személy válaszai alapján tagállamok szerint bontásban, statisztikai módszerekkel elemzi e személyeknek a rendőri igazoltatások során szerzett tapasztalatait. Ennek a kutatása azért fontos, mert azokban az esetekben, amikor a rendészeti intézkedések során a gyanú alapjául nem az egyén konkrét magatartása vagy valamilyen objektív bizonyíték, hanem a faji, etnikai, nemzetiségi származásából levont általánosítás szolgál, etnikai profilalkotásról beszélünk. A FRA kutatási eredményei alapján megállapítható, hogy a valamely nemzetiséghez tartozó személyek még mindig gyakran szenvednek el e tulajdonságukon alapuló hátrányos megkülönböztetést a rendőri igazoltatás során, a rendőri intézkedések alkalmával tehát továbbra is jelen van az etnikai profilalkotás. Az előadó megemlítette a FRA 2018-ban megjelent, a jogellenes profilalkotás megelőzéséről szóló útmutató kézikönyvét (Preventing unlawful profiling today and in the future: a guide) is, amely szélesebb perspektívában tárgyalja a témát: nem csak az etnikai, hanem más védett tulajdonságokkal összefüggő jogellenes profilalkotásra is kitér, valamint a rendőrségen túl a határőrségre vonatkozóan is tartalmaz ajánlásokat. A FRA munkatársa beszélt arról is, hogy a profilalkotás nem feltétlenül jogellenes, ahhoz azonban, hogy jogszerűnek lehessen tekinteni, a következő feltételeknek kell megfelelnie: az egyén méltóságának tiszteletben tartása, észszerű és objektív alapokon nyugvás, a profilalkotást végző elszámoltathatósága. Az előadó végül az algoritmikus profilozás lényegét, az azzal kapcsolatos legfőbb kérdéseket és kihívásokat ismertette. Az algoritmikus profilozás azt jelenti, hogy nagy adatbázisok alapján igyekeznek következtetést levonni a potenciális bűnelkövetőkre. Ennek alkalmazását illetően ugyanakkor nyilvánvaló, hogy annak során rendkívül körültekintően, az adatvédelmi szabályok szem előtt tartásával, a kihívások és hibalehetőségek folyamatos mérlegelésével kell eljárni (különösen fontos például annak kiküszöbölése, hogy a módszer alkalmazása ne erősítse az egyes társadalmi csoportokkal szemben már egyébként is meglévő előítéleteket).

E prezentációt követően szintén a FRA munkatársa, Katerina Vyzvaldova tartott előadást a jogellenes profilalkotás és a gyűlöletbűncselekmények közötti összefüggésekről. E két jelenség látszólag különbözik egymástól, azonban mindkettőnek az egyén identitása, illetve valamely, azon alapuló előítélet az alapja. A gyűlöletbűncselekmények áldozatai nagyon gyakran válnak jogellenes etnikai profilalkotás áldozataivá is, így ebben az értelemben egyfajta másodlagos retorzió (secondary victimization) éri őket a rendőrség részéről. Az előadó kiemelte, hogy a FRA által végzett kutatások rámutattak arra, hogy azon válaszadók körében, akik jogellenes profilalkotás áldozataivá váltak, illetve előítéleten alapuló zaklatást vagy erőszakot szenvedtek el az állami hatóságok részéről, jelentősen csökkent a hatóságokba (így az igazságszolgáltatásba) vetett bizalom. Erre azért kell odafigyelni, mert az arról való döntés meghozatala során, hogy az áldozatok jelentsék-e velük történteket, illetve a sérelmükre elkövetett bűncselekményeket, jelentős szerepet játszanak a korábban a hatóságokkal, rendőrséggel kapcsolatban szerzett tapasztalataik. A FRA kutatásai alapján gyakori, hogy a rendőrség nem rögzíti az e bűncselekmények sértettjeinek panaszait vagy azt a tényt, hogy az elszenvedett bűncselekmény alapja valamilyen előítélet volt. Ha pedig a gyűlöletmotivációt nem rögzítik az iratanyagban, jelentősen csökken az adott bűncselekmény alapos kivizsgálásának, a tényállás megfelelő feltárásának, ezzel a vádemelés és az elkövetők megbüntetésének a valószínűsége, támogatás és jóvátétel nélkül hagyva az áldozatot. Az előadó végül felhívta a figyelmet a FRA által a – fenti kutatási tapasztalatok alapján – a témában szervezett adatelemző workshopokra (data diagnostic workshops), amelyek az egyes tagállamokban működő rendőri szervek, hatóságok mellett az egyenlő bánásmóddal foglalkozó szervezetek számára is elérhetők.  

Az előadásokat követően Antoine Gibert, az Equinet munkatársa mutatta be röviden az Equinet etnikai profilalkotás témakörében idén publikált két kiadványát. A kifejezetten a rendvédelem területére fókuszáló factsheet (Equality Bodies Countering Ethnic Profiling: Focus on Law Enforcement Authorities in Europe) az egyenlő bánásmóddal foglalkozó szervezeteknek a jogellenes etnikai profilalkotással szembeni küzdelemben betöltött szerepét mutatja be röviden, ugyanakkor lényegre törően és informatívan. A másik, összefoglaló jellegű kiadvány (Compendium of Promising Practices on Ethnic Profiling) pedig az egyenlő bánásmóddal foglalkozó szervezeteknek az etnikai profilalkotás területét érintő előremutató gyakorlatait tárgyalja öt témacsoportban: kutatás; esetjog; rendvédelmi szervekkel való együttműködés; a jogtudatosság növelése; az etnikai profilalkotással kapcsolatos állásfoglalások, ajánlások kibocsátása. A kiadvány – szervezetek szerinti bontásban – rövid összegzést nyújt az egyenlő bánásmóddal foglalkozó szervezetek e témaköröket érintő előremutató gyakorlatáról.

Az Equinet 2019-ben publikált kiadványainak a bemutatását követően Slim Ben Achour francia ügyvéd osztotta meg az etnikai profilalkotással kapcsolatos ügyek vitele során szerzett gyakorlati tapasztalatait. Az előadó ügyvéd a Nyílt Társadalom Igazságügyi Kezdeményezéssel (Open Society Justice Initiative) együttműködve több színes bőrű, az etnikai profilalkotás áldozatává vált fiatalt képviselt francia bírósági eljárásokban, amellyel kapcsolatban kiemelte az egyenlő bánásmóddal foglalkozó szervezetek szerepét. A francia Jogok Védője (Défenseur des Droits) nevű szervezet ugyanis például jelentősen segítette jogi képviselői munkáját azzal, hogy a bíróságra benyújtott amicus curiae keretében felvázolta a bíró számára az egyenlő bánásmód követelmények lényegét és alapvetéseit, ez ezekben az ügyekben követendő speciális bizonyítási szabályokat (a bizonyítási teher megfordulását), az etnikai profilalkotással kapcsolatos saját tapasztalatait, illetve az e témában született kutatások és tanulmányok lényegi megállapításait.

A délután folyamán a résztvevők kiscsoportos megbeszélések keretében, az Equinet összefoglaló kiadványának tematikáját követve (kutatás; esetjog; rendvédelmi szervekkel való együttműködés; a jogtudatosság növelése; az etnikai profilalkotással kapcsolatos állásfoglalások, ajánlások kibocsátása) osztották meg egymással a tapasztalataikat, vitatták meg a munkájuk során felmerülő kihívásokat.

A képzés az Equinet és a FRA munkatársának záró megjegyzéseivel, illetve a tréning tapasztalatainak rövid értékelésével ért véget.

Készítette: dr. Lukovics Adél

Equinet munkacsoport megbeszélés Cipruson