84/2020

Év
2020
Védett tulajdonság:
Egyéb helyzet, tulajdonság
Diszkrimináció területe
Oktatás, nevelés
Befejezésmód
Egyezséggel zárult ügy

A kérelmező törvényes képviselője (a továbbiakban: kérelmező) azzal a panasszal fordult a hatósághoz, hogy az eljáró szakszolgálat sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekének 2019. augusztusi vizsgálati véleményében nem jelölt ki megfelelő ellátást nyújtó intézményt, ezáltal a javasolt speciális fejlesztéseket sem kapja meg.    

A hatóság a kérelem alapján eljárás alá vonta a kérelmező lakóhelye szerinti pedagógiai szakszolgálatot.

A szakszolgálat érdemi nyilatkozatában ismertette a gyermek helyzetének alakulását 2018 decemberétől kezdődően, miszerint a gyermek sajátos nevelési igényűnek nyilvánításakor az eljáró szakértői bizottság a gyermek integráltan történő nevelését javasolta és kijelölte számára a megfelelő intézményt is. Tekintettel a gyermek állapotára a szakértői bizottság további vizsgálatokat javasolt, amelyek eredményeként 2019 januárjában autizmus spektrumzavart diagnosztizáltak a gyermeknél, amelyre tekintettel a gyermek különnevelése javasolt. A különnevelés az első szakértői véleményben kijelölt intézményben nem volt megvalósítható, ezért intézményváltásra volt szükség, mivel azonban a diagnózis változása tanév közben történt (2019. január) az eredetileg kijelölt óvoda és a szülő a szakértői bizottsággal egyeztetve vállalta, hogy a gyermek a tanévet a régi óvodájában fejezze be. A 2019. augusztusi felülvizsgálat során készült a sérelmezett előzetes vizsgálati vélemény, amelyben rögzítették a diagnózist, a különnevelési szükségletet és javasoltak egy megfelelő intézményt is, amelyet a szülő is elfogadott, az intézmény azonban helyhiány miatt nem tudta fogadni a gyermeket.  Erre tekintettel a szakszolgálat a gyermek lakóhelye szerinti tankerülethez fordult a helyzet megoldása érdekében. Szakértői vélemény ekkor még nem született, mert arra csak intézmény kijelölése után kerülhet sor. Amennyiben a szakszolgálat nem tud megfelelő intézményt kijelölni, a kijelölés feladata a tankerületre száll át, ezért a szakszolgálat 2019 októberében és novemberében ismételten megkereste a tankerületet, továbbá a kijelölés nehézségeire tekintettel állásfoglalást kért az Emberi Erőforrások Minisztériumától. A Minisztérium álláspontja szerint a megfelelő befogadó gyógypedagógiai ellátás megszervezése az illetékes tankerület feladata. Időközben a szülő is próbált megfelelő intézményt találni a gyermeknek, de helyhiány miatt elutasításba ütközött, ezért 2019 decemberében a szülő a szakszolgálat főigazgatójához fordult, hogy legyen segítségére az intézmény kijelölésében. A főigazgató ennek alapján vizsgálatot rendelt el, amelyben megállapították, hogy a szülő panasza, miszerint a kijelölés ügyében 2019. szeptember óta előrelépés nem történt, megalapozott. Az illetékes tankerület ugyan nem zárkózott el a probléma megoldásától, ugyanakkor helyhiány és bővítési lehetőség hiányában az illetékességi területén kívüli, de a szülő által megközelíthető távolságban található megfelelő intézmények jegyzékét kérte. 2019 decemberében az illetékes tankerület arról tájékoztatta a szakszolgálatot, hogy az első körben javasolt, de a gyermek befogadását helyhiány miatt elutasító intézmény fogadja a gyermeket, ezért az intézmény kijelölése megtörtént. Ennek alapján az eljárás alá vont egyezségi ajánlatot tett, amelyet a hatóság megküldött a kérelmezőnek. 

A kérelmező az ajánlatra nem nyilatkozott, ezért a hatóság az ügyben 2020 januárjában tárgyalást tartott, ahol csupán az eljárás alá vont képviseltette magát, a kérelmező nem vette át a tárgyalásra idéző végzést. Az eljárás alá vont előadta, hogy a szülő lakóhelyváltozásáról tájékoztatta a szakszolgálatot, és ezért az addig eljárt tankerület által 2019. decemberben kijelölt, s az egyezségi ajánlatban is szereplő intézmény helyett másik intézmény kijelölését kérte. A szakszolgálat így a kérelmező új lakóhelye szerint illetékes tankerület bevonásával javasolt új intézményt a gyermeknek. Erről született egy új, előzetes szakértői vélemény, amelyben mind az óvodát, mind az általános iskolát tekintve kijelöltek egy-egy intézményt a gyermek számára. A szülő a kijelöléssel egyetértett, így a végleges szakértői vélemény is elkészült, azzal kapcsolatban a szülő számára nyitva álló egyetértési határidő még nem telt le, de meglátása szerint a gyermek elhelyezése megoldódott. Az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy annak elhúzódása a tankerülettel folytatott vitára vezethető vissza, amely arról folyt, hogy kinek a feladata az elhelyezés biztosítása. Az elhelyezés tapasztalata szerint azért problémás, mert a különnevelést biztosító intézmények tekintetében nem érvényesek a körzethatárok, amelyet a jövőben célszerű lenne jogszabály-módosítással rendezni, amelynek érdekében egyeztetni fog a szakmai szervezetekkel, valamint az alapvető jogok biztosát is tervezi megkeresni. Az eljárás alá vont megjelent munkatársa akit az ügyben a hatóság tanúként hallgatott meg elmondta, hogy az SNI-s gyermekek különnevelésének megoldása a hiányzó körzethatárok mellett azért is nehéz, mert a különnevelés szinte minden esetben EGYMI-ben (Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) történik, ahol a sajátos nevelési igényű és az értelmi fogyatékos gyerekeket az értelmi fogyatékosokra specializált tanterv alapján oktatják, ahelyett, hogy a többségi tanterv SNI-s gyerekekre átdolgozott változata alapján oktatnák őket. Az SNI-s gyerekek nem integrálhatóak az értelmi fogyatékos gyerekek közé, ezért nem szívesen vállalják az EGYMI-k a sajátos nevelési igényű gyerekek befogadását. Elmondása szerint vannak autizmus szakos intézmények is, de a tantervek nem megfelelőek. Ezen problémákat a jövőben szükséges lenne mielőbb megoldani tankerületi szinten.     

A tárgyaláson a felek között egyezség született, a kérelmező a távolmaradása miatt a vele telefonon egyeztetett egyezségi ajánlatot írásban fogadta el. Az egyezséget a felek azzal a tartalommal kötötték meg, hogy az eljárás alá vont vállalja, hogy a gyermek számára az új lakóhelye szerinti megfelelő intézményt kijelöli, mellyel a kérelmező egyetért, azzal a panaszát megfelelően orvosoltnak tekinti és azzal kapcsolatosan az eljárásban az eljárás alá vonttal szemben további igénnyel nem lép fel.  

A hatóság az egyezséget határozatával jóváhagyta.