218/2019

Év
2019
Védett tulajdonság:
Anyaság (terhesség), apaság
Diszkrimináció területe
Foglalkoztatás
Diszkrimináció típusa
Közvetett hátrányos megkülönböztetés
Befejezésmód
Jogsértést megállapító döntés

A kérelmező egy élelmiszerüzletben „eladó-pénztáros” munkakörben dolgozott. Azért fordult a hatósághoz, mert álláspontja szerint a munkáltató a várandóssága miatt szüntette meg a próbaidő alatt indokolás nélkül a munkaviszonyát. A kérelmező előadta, hogy szóban jelezte a felettesének a terhesség tényét, majd a volt munkáltatója elbocsátotta azon a napon, amikor az orvosa veszélyeztetett terhesként táppénzes állományba vette.

A kérelem alapján a hatóság eljárást indított, a felektől nyilatkozatokat kért, illetve tárgyalás keretében 3 tanút is meghallgatott az ügyben. A tárgyaláson a tanúk ellentmondásosan nyilatkoztak: részben elhallgattak, illetve letagadtak információkat, részben pedig az általuk előadottakat utóbb megváltoztatták.

A hatóság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy a kérelmező szóban jelezte a boltvezetőjének a terhességét. Tehát az eljárás alá vont állításával szemben – mely szerint hivatalosan csak a felmondás napján szerzett tudomást a várandósságról, akkora pedig már elhatározták, hogy megválnak a kérelmezőtől, mivel a munkájával nem voltak megelégedve – a munkahelyen informálisan már korábban is tudták, hogy a kérelmező gyermeket vár.

Az eljárás alá vont munkáltató azzal védekezett, hogy a kérelmező munkaviszonyát azért szüntette meg, mert nem volt hajlandó péksüteményt sütni, lassú volt a munkatempója, illetve nem akart a kasszába beülni, összességében pedig a munkája nem érte el az elvárt szintet. A kérelmező munkaszerződése, illetve a munkaköri leírása szerint pénztárosi feladatokat látott el, ezért a hatóság nem fogadta az eljárás alá vont érvelését, amely szerint sütnie is kellett volna, ugyanis a vonatkozó dokumentumok nem tesznek említést pékárú sütéséről. Az eljárás során az is bebizonyosodott, hogy az élelmiszerboltban a pultos kollégák sütöttek, a kérelmező pedig a pénztárban dolgozott vagy a pénztár körüli polcokat töltötte fel áruval.

A kérelmező lassú munkatempójával kapcsolatban a hatóság kifejtette, a betanulási időszak éppen arra szolgál, hogy a dolgozó magabiztosan megtanulja, elsajátítsa a munkakörébe tartozó feladatokat. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tényként volt megállapítható, hogy a kérelmező egy hónapig állt az eljárás alá vonttal munkaviszonyban. Ennek alapján életszerű, ha a betanulás időszakában még bizonytalan, lassabb volt a munkájában. A hatóság álláspontja szerint a lassú munkatempó az első hónapban nem minősülhet olyan súlyos hibának, mely a próbaidő alatti azonnali hatályú munkaviszony megszüntetését eredményezhetné.  

A hatóság nem tudta elfogadni az eljárás alá vont azon nyilatkozatát sem, mely szerint a kérelmező nem volt hajlandó beülni a pénztárba, ugyanis a boltvezető a kérelmező pénztárosi munkájával kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az tűrhető volt, továbbá egyik tanú sem nyilatkozott arról, hogy a kérelmező nem akart volna a pénztárban dolgozni.

Az eljárás során nem volt megállapítható, hogy a kérelmező munkájával olyan problémák voltak, amelyek alapot szolgáltattak a munkaviszony azonnali hatállyal megszüntetésére. Az eljárás alá vont azt sem tudta bizonyítani, hogy a kérelmezőt a munkavégzés hiányosságai miatt bocsátotta el.

Miután a kérelmezőt az orvosa veszélyeztetett terhesként táppénzes állományba vette, melyet a kérelmező a közvetlen felettesével és egy másik kollégájával is közölt, az eljárás alá vont még aznap az elbocsájtása mellett döntött. 

A fentiek alapján a hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont a kérelmező anyaságával (terhességével) összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amely közvetlen hátrányos megkülönböztetés formájában valósult meg, ugyanis az eljárásban megállapítható volt, hogy a kérelmező terhessége szerepet játszott a munkaviszony azonnali hatályú, próbaidő alatti megszüntetésében.

A hatóság a szankciók körében az eljárás alá vontat eltiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításától, 800.000,- Ft, azaz nyolcszázezer forint bírságot szabott ki vele szemben, illetve elrendelte a végleges határozatának nyilvános közzétételét – a jogsértő közérdekből nyilvános adatainak kivételével – személyazonosításra alkalmatlan módon 30 napra a hatóság, és az eljárás alá vont honlapján.

A pénzbírság kiszabásánál figyelemmel volt a hatóság arra a körülményre is, hogy az eljárás alá vont azon a napon szüntette meg a kérelmező jogviszonyát, amikor bejelentette, hogy veszélyeztetett terhes. Azzal, hogy a munkáltató a jövőben a táppénzes állománya miatt már nem számolt a kérelmezővel, kizárólag a saját gazdasági érdekeit vette figyelembe. A hatóság a foglalkoztatási diszkrimináció körében legtöbb esetben azért állapította meg az egyenlő bánásmód követelményének a sérelmét, mert a várandós munkavállalók munkaviszonyát a munkáltatók megszüntették a próbaidő alatt.

Az eljárás alá vont a hatóság határozatával szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszéknél. A bíróság az ítéletében a felperes kereseti kérelemét elutasította.

Dátum