EBH/264/2005

Év
2005
Védett tulajdonság:
Életkor
Diszkrimináció területe
Foglalkoztatás
Diszkrimináció típusa
Közvetlen hátrányos megkülönböztetés
Befejezésmód
Jogsértést megállapító döntés

A kérelmezők - 50 év feletti női munkavállalók - azért fordultak a hatósághoz, mert álláspontjuk szerint a munkáltatójuk fiatalítás miatt szüntette meg a munkaviszonyukat, majd helyükre fiatalabb munkavállalókat vett fel.

A kérelem alapján a hatóság eljárást indított. Az eljárás alá vont munkáltató – egy utazási iroda – azzal védekezett, hogy nehéz gazdasági helyzetbe került, emiatt egy külső cég bevonásával tanulmányt készített a szervezet korszerűsítésére és átszervezésére; ennek kapcsán került sor néhány munkavállalója munkaviszonyának felmondására, és csak a gazdaságilag tarthatatlanná vált munkaköröket szüntette meg, függetlenül a dolgozók életkorától.

A hatóság az eljárása során azonban megállapította, hogy a munkakörök nem szűntek meg, és az elbocsátottak helyére új munkavállalókat vettek fel. Az eljárás alá vont maga sem vitatta az eljárás során, hogy a szervezeti átalakítás több 50 év feletti női munkavállalót érintett, ám kihangsúlyozta, hogy a felmondásban nem játszott szerepet az érintett munkavállalók kora.

Az is bebizonyosodott az eljárás során, hogy egyik kérelmezőnek sem ajánlott fel az eljárás alá vont más munkakört; a több évtizedes tapasztalatukra nem tartott igényt. Ezen túlmenően az eljárás alá vont maga is elismerte, hogy fél éven belül négy fő 30 év alatti személyt vettek fel.

A hatóság indokolásában kifejtette, hogy köztudottan azoknak a munkavállalóknak, akik 50 évesen vagy ehhez az életkorhoz közel veszítik el munkahelyüket, sokkal nehezebb visszatérni a munkaerőpiacra, több időt töltenek el munkanélküliként és nehezebben vállalnak átképzést; egyszóval sokkal kevesebb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon, mint a fiatalabb korosztály.

A fentiekre tekintettel a hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont a kérelmezőkkel szemben életkorukkal összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét – amely közvetlen hátrányos megkülönböztetés formájában valósult meg – és 450.000,- Ft pénzbírság megfizetésében marasztalta az utazási irodát.

A jogsértést megállapító hatósági határozattal szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmet a bíróság elutasította.