EBH/365/2011

Év
2011
Védett tulajdonság:
Nem
Diszkrimináció területe
Foglalkoztatás
Diszkrimináció típusa
Zaklatás
Befejezésmód
Jogsértést megállapító döntés

A kérelmező vizsgálat lefolytatását kérte a hatóságtól a munkahelyén általa tapasztaltak ügyében. Kérelmében előadta, hogy kollégája szexuális zaklatást valósított meg vele szemben, de a munkáltatója nem tett megfelelő lépéseket, illetőleg nem kezelte a kérelmező panaszát a súlyának megfelelően.

A kérelmező arra hivatkozott, hogy kollégája több alkalommal is szexuális tartalmú, kihívó megjegyzéseket tett kérelmező megjelenésére, becézgető stílusban szólította meg – ami más kolléganőkkel kapcsolatban is szokása volt –, illetve szexuális együttlétre való ajánlkozását olykor más munkatárs előtt is megosztotta vele. Mivel egylégterű irodában dolgoztak, a kérelmező különösen kínosan érezte magát a sérelmes és félreérthető megjegyzések következtében, amelyeknek munkatársai is fültanúi voltak.

A kérelmező a hatósági eljárás kezdeményezése előtt etikai vizsgálat lefolytatását indítványozta a munkáltatójánál, azonban a kivizsgálásnak sem a módjával, sem az eredményével nem volt elégedett. Véleménye szerint a munkáltató vizsgálata nem volt alapos, panaszát elbagatellizálták. Kifogásolta, hogy kérelmének tárgyát általánosítani igyekeztek azáltal, hogy a szexuális zaklatás vizsgálatát az általánosabb fogalmat jelentő zaklatás körében vizsgálták, és az etikai bizottság tagjai által tett megállapítások is nélkülözték a nemiségre, szexualitásra való kitérést.

A hatóság azt vizsgálta, hogy a zaklatás törvényi tényállásában megnevezett  kritériumok tárgyi ügyben megvalósultak-e. A szexuális zaklatás a nemi alapú  megkülönböztetés speciális fajtája, ütközik a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvével. A bizonyítási eljárás során meghallgatott tanúk (munkatársak) igazolták a kérelmező által hivatkozott megjegyzések elhangzását és nyilatkozni tudtak arról, hogyan élte meg a kérelmező a sérelmezett helyzetet. A munkáltatói jogkör gyakorlóját és az etikai bizottság egy tagját is meghallgatta a hatóság, továbbá felhasználta a belső vizsgálat dokumentációját is.

A hatóság az összes bizonyíték egyenként és összességében történő értékelését követően arra az álláspontra helyezkedett, hogy a férfi kolléga közeledése, magatartása alkalmas volt arra, hogy a kérelmező körül negatív munkahelyi légkör alakuljon ki, ami az emberi méltóság megsértéséhez vezetett. Az egészséges és biztonságos munkahelyi környezetet a megalázónak, megszégyenítőnek megélt szituációk fokozatosan mérgezték, amit kérelmező jelzése ellenére a munkáltatónak nem sikerült megszüntetnie.

A hatóság osztotta a kérelmező által előadottakat, miszerint a bepanaszolt kolléga magatartását a belső vizsgálat során nem szexuális jellegű közeledésként, hanem egy általánosabb, nem vezetőhöz méltó stílus megvalósulásaként kezelték és annak megfelelően szankcionálták, melynek eredményeként a munkáltató csupán írásbeli figyelmeztetésben részesítette a vezetőt. A hatóság álláspontja az, hogy a hangsúly eltolása a szexuális zaklatás tárgyú panaszról, illetőleg az ilyen természetű probléma elhallgatásának megkísérlése az egész munkahelyi kollektívát érintő károkat okozhat. 

A hatóság a kérelmezőt foglalkoztató gazdasági társaságot vonta eljárás alá, amely a kérelmező munkáltatója volt. A  munkáltatónak a foglalkoztatási jogviszonyban biztosítania kell az egyenlő bánásmód  követelményének megtartását, minden munkavállalójáért felelősséggel tartozik. A hatóság megállapította, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a kérelmező jelzése ellenére sem tette meg a tőle elvárható intézkedéseket a sérelmes munkahelyi környezet megváltoztatására. Írásbeli figyelmeztetést ugyan adott az érintett munkatársnak, azonban a jövőbeni hasonló esetek elkerülése céljából más intézkedést – pl. tájékoztató hírlevél, érzékenyítő tréning – nem rendelt el.

Fentiekre tekintettel a hatóság a kérelemnek helyt adott és megállapította, hogy az eljárás alá vont megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, a munkáltató a kérelmező női nemhez való tartozásával összefüggésben kimerítette a zaklatás tényállását.

A hatóság megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását és elrendelte határozatának közzétételét a jogerőre emelkedéstől számított 30 napra a hatóság és munkáltató nyilvános, hivatalos honlapján. A hatóság az eljárás alá vontat 1.000.000,- Ft összegű bírság megfizetésére is kötelezte.

A hatóság határozatával szemben a munkáltató gazdasági társaság felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Bíróságoz. A bíróság a keresetet elutasította. Az eljárás alá vont ezt követően a Kúriához fordult, amely a Fővárosi Bíróság döntését hatályában fenntartotta.