Egy édesanya azért fordult panasszal a hatósághoz, mert a gyermekének a szakértői véleményben előírt fejlesztést nem biztosította a kijelölt óvoda. Az eljárás alá vont intézmény vitatta a kérelemben foglaltakat. Bemutatta a fejlesztő szakemberek által vezetett egyéni fejlődési lapokat és az EGYMI-vel kötött megállapodását az utazó gyógypedagógus biztosításáról.

Dr Varga Judit, a Hatósági és Jogi Főosztály főosztályvezető-helyettese február 25-én a hatósági jogérvényesítés lehetőségeiről tartott előadást a JÓL-LÉT Alapítvány által szervezett „NEM-AKADÁLY A vállalatok társadalmi felelősségvállalása a nők és férfiak egyenlőségéért – A vezetői elköteleződés szintjei és megteremtésének lehetőségei” című szakmai konferencián.

A hatóság eljárását látássérült panaszos kezdeményezte, mert a postafiókjához webmail felületen képernyőolvasó szoftverrel sem fért hozzá és a szolgáltató díjcsomag választó felületét sem tudta használni. A távközlési szolgáltató elismerte on-line felületein az akadálymentes elérés hiányát.

Senki nem igazoltatható pusztán azért, mert hajléktalan, vagy kedvezőtlen szociális helyzetű, illetve megjelenése alapján annak tűnik. Közérdekű igényérvényesítésre jogosult társadalmi szervezet kezdeményezte a hatóság eljárását. Hajléktalan személyek zaklatásának megállapítását kérte, mert egy rendőr-főkapitányság e csoport tagjait számottevően gyakrabban igazoltatja, mint azokat, akik nem hajléktalanok.

Az elmúlt időszakban többször sérelmezték férfiak az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, hogy egyes szórakozóhelyeken belépődíjat kell fizetniük, miközben a nők számára a belépés ingyenes.  A bejelentések nyomán kevés eljárás indult, mert a bejelentők rendszerint nem vállalták fel, hogy kérelmezőként részt vegyenek az eljárásban, hivatalból pedig a hatóság ezeket az ügyeket nem vizsgálhatja. Azokban az esetekben, amelyekben eljárás indult, a hatóság a szórakozóhelyet üzemeltető vállalkozásokat nemi diszkrimináció miatt elmarasztalta.