Az elmúlt időszakban többször sérelmezték férfiak az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, hogy egyes szórakozóhelyeken belépődíjat kell fizetniük, miközben a nők számára a belépés ingyenes.  A bejelentések nyomán kevés eljárás indult, mert a bejelentők rendszerint nem vállalták fel, hogy kérelmezőként részt vegyenek az eljárásban, hivatalból pedig a hatóság ezeket az ügyeket nem vizsgálhatja. Azokban az esetekben, amelyekben eljárás indult, a hatóság a szórakozóhelyet üzemeltető vállalkozásokat nemi diszkrimináció miatt elmarasztalta. 

A látássérült kérelmező egy söröző üzemeltetőjével szemben nyújtott be panaszt a hatósághoz, mert a vakvezető kutyáját nem vihette be a vendéglátó egységbe. Tájékoztatta ugyan a söröző alkalmazottját, hogy ő maga látássérült és a jogszabályok alapján a vele közlekedő vakvezető kutyáját behozhatja a sörözőbe, a pincérnő azonban a helyiségben kihelyezett matricára hivatkozott, amely tiltja kutyával a belépést.

Az esethez kapcsolódó törvényben garantált jogosítványok:

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 10 éve pályázat eredménye

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 10 éve – 2005-2015 című pályázaton Dr. Zaccaria Márton Leó (Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar) „Az egyenlő munkáért egyenlő bér elv megjelenése és alkalmazása az Egyenlő Bánásmód Hatóság gyakorlatában, tekintettel az európai bírósági és kúriai joggyakorlatra” című pályamunkájával I. helyezést ért el. A pályázati felhívás célja az Egyenlő Bánásmód Hatóság szerepének és a hatósági eljárás gyakorlatának átfogó, tudományos feldolgozása, valamint a hatósági szolgáltatások fejlesztése volt. 

A hatóság munkatársa 2016. január 28-án részt vett a Magyar Szakszervezeti Szövetség Női Tagozatának budapesti női tudást átadó konferenciáján Dr. Varga Judit főosztályvezető-helyettes Esélyegyenlőség és a nők az egyenlő bánásmód törvény tükrében címmel tartott előadást a szakmai eseményen. Az MSZSZ rendezvénysorozatának további öt helyszínén a hatóság megyei egyenlőbánásmód-referensei tartanak a témakörben előadásokat.

A panaszos látássérült és résztulajdonosa egy ingatlannak. Másik településen él, ezért az ingatlanát érintő döntésekről és intézkedésekről a települési önkormányzat honlapjáról értesülhetne. Az önkormányzati weboldal azonban nem akadálymentes, ezért a kérelmező nem tudott arról az önkormányzati rendeletről, amely építményadó megfizetésére kötelezte. A panaszos a hatósághoz fordult, mert álláspontja szerint az önkormányzat fogyatékossága miatt megsértette vele szemben az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy a honlap látássérült emberek számára nem hozzáférhető.