87/2020

Év
2020
Védett tulajdonság:
Fogyatékosság
Diszkrimináció területe
Szolgáltatás
Diszkrimináció típusa
Közvetlen hátrányos megkülönböztetés
Befejezésmód
Jogsértést megállapító döntés

A mopeddel közlekedő kérelmező sérelmezte, hogy mozgáskorlátozottsága miatt nem tudja megközelíteni akadálymentesen a művelődési központ emeletét, továbbá, hogy a különböző rendezvényeknek helyet adó terem ajtaja sem szabályos, küszöb nélkülire kellene cserélni.

A hatóság eljárást indított, melyet követően a művelődési központ felső szintjének akadálymentesítése érdekében az eljárás alá vont különböző szakemberek bevonásával megkezdte a megoldási lehetőségek feltárását, szakmai egyeztetéseket kezdeményezett, tekintettel arra, hogy több műszaki megoldás is felvetődött, árajánlatokat kért be.

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 4.§ a) pontja alapján fogyatékos személy az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással - illetve ezek bármilyen halmozódásával - él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja.

A Fot. 4. § hb) pontja szerint az épület egyenlő eséllyel hozzáférhető, ha mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók.

A Fot. 5. § (1) bekezdése értelmében a fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre.

A Fot. 7/A. § (1) bekezdése alapján a fogyatékos személy számára – figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit – biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést.

A Fot. 4. § f) pontja szerint a törvény alkalmazásában közszolgáltatás: fb) az állam által fenntartott intézmény által nyújtott közművelődési, kulturális szolgáltatás, ellátás, illetve tevékenység.

A Fot. 4. § g) pontja értelmében akadálymentesség: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő épített környezet.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. §-ának 1. pontja szerint a törvény alkalmazásában akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.

Az Étv. 2. § 9. pontja alapján közhasználatú építmény: az olyan építmény (építményrész), amely

- a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és

- használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá

- használata meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint, amelyet

- törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg.

Az Étv. 31. § (1) bekezdés d) pontja alapján az építmény elhelyezése során biztosítani kell a közhasználatú építmények esetében a mindenki számára biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 61.§ (4) bekezdése szerint akadálymentes használatnál a meglévő közhasználatú építmény esetében a 20 mm-nél magasabb küszöböt lejtős kialakítással kell ellátni.

Az OTÉK 62. § (5) bekezdése szerint a közhasználatú építményben az akadálymentes közlekedésre is alkalmas falnyílás vagy ajtó szabad mérete 0,90/1,95 m-nél kisebb nem lehet.

Az OTÉK 62. § (6) bekezdése szerint az akadálymentesség érdekében az ajtó beépítését úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az ajtó azon az oldalán, ahová nyílik, a zárszerkezet felőli részen legalább 55 cm széles, a másik oldalon legalább 30 cm széles szabad sáv legyen biztosítva a nyílás tokbelméretén felül. Az ajtó pánt felőli oldalán a burkolt falfelülettől való távolság legalább 10 cm legyen.

Az OTÉK 62. § (10) bekezdése szerint az akadálymentes használatra könnyen kezelhető, nagy erőkifejtést nem igénylő nyílászárókat kell beépíteni, szükség esetén automatikus nyitást biztosítva.

Az OTÉK 82. § (1) alapján az építményeket a rendeltetési céljuknak és a biztonságos használhatóságuknak megfelelő számú, elhelyezkedésű és műszaki tulajdonságú felvonóval kell tervezni és megvalósítani. Az ehhez szükséges felvonók műszaki tulajdonságait és darabszámát az épület fajtájától és a várható használóktól függően, a forgalmi követelményekre vonatkozó szabványok szerinti forgalomelemzés alapján, vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosításával kell meghatározni.

A (2) szerint személyszállító felvonót kell létesíteni az (1) bekezdésnek megfelelően

a) minden építményben, építményrészben, önálló rendeltetési egységben, ahol a rendeltetésszerű használat 10,0 m-nél nagyobb szintkülönbség áthidalását teszi szükségessé, kivétel lehet a kétszintes önálló rendeltetési egység második szintje;

b) minden, egynél több használati szintet tartalmazó olyan épületben, önálló rendeltetési egységben, amelyben az azt rendeltetésszerűen használó fogyatékos személyek az akadálymentesen megközelíthető bejárati szintről az egyéb szinteket a lépcsőn nem képesek elérni vagy elhagyni, és az akadálymentes megközelítésre más lehetőség nincs.

(3) A felvonókat úgy kell telepíteni, hogy azok a rendeltetésnek megfelelően kiszolgálják az építmény minden részét.

(5) Meglévő épület esetében az akadálymentes közlekedés arra engedélyezett kialakítású korlátlifttel vagy emelőlappal is biztosítható.

A hatóság a rendelkezésre álló bizonyítékok, így az ügyfelek nyilatkozatai, a becsatolt fényképek, valamint annak alapján, hogy az eljárás alá vont ezt a tényt maga sem vitatta, megállapította, hogy a művelődési központ emeletén nyújtott szolgáltatások a kérelmező számára nem egyenlő eséllyel hozzáférhetőek, az igénybevételük nehézségekbe ütközik.

A hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont a kérelmezővel szemben fogyatékosságával (mozgáskorlátozottságával) összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy nem biztosította számára a művelődési központ emeletén található terembe történő akadálymentes feljutást, ezzel közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmazott. A hatóság kötelezte az eljárás alá vontat, hogy a jogsértő állapotot szüntesse meg, s azt igazolja annak megtörténtétől számított 10 napon belül, legkésőbb a határozatban rögzített időpontig.

A határozat végleges és végrehajtható.

Dátum